Óriási beismerést tett Magyar Péter a legnagyobb szövetségesről: pont úgy csinálná tovább, mint Orbán Viktor – „jó embernek nevezett, szívesen elmennék hozzá!"
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMagyar Péter a Der Spiegelnek adott interjújában két gazdasági és geopolitikai kérdésben is fontos irányokat vázolt fel. A Tisza Párt vezetője egyrészt a kelet-közép-európai együttműködés megerősítéséről, másrészt az Egyesült Államokkal fenntartott stratégiai kapcsolatokról beszélt, ami arra utal, hogy több olyan külgazdasági és külpolitikai prioritás is megmaradhat, amelyeket korábban az Orbán-kormány is fontosnak tartott.
A német lap kérdésére Magyar Péter arról beszélt, hogy Kelet-Közép-Európa jelentősége folyamatosan növekszik, és szerinte a térség gazdasági súlya ma már messze nem az, ami húsz évvel ezelőtt volt. Érvelése szerint Németország és a visegrádi országok közötti kereskedelmi forgalom már most is kétszer akkora, mint a német–francia gazdasági kapcsolat volumene. A német ipar az elmúlt másfél évtizedben jelentős részben Közép-Európára építette beszállítói hálózatát, az autóipartól kezdve a gépiparon át az elektronikai gyártásig.
Magyar Péter nemcsak a visegrádi együttműködés újjáélesztéséről beszélt, hanem annak kibővítését is felvetette. Horvátország, Románia, Ausztria, sőt akár Németország bevonását is elképzelhetőnek nevezte.
Ez lényegében egy olyan gazdasági és politikai együttműködési övezet víziója, amely az Adriai-tengertől a Balti-tengerig, illetve a német ipari központoktól a délkelet-európai piacokig húzódhatna.
Az elmúlt években a visegrádi együttműködés jelentősen meggyengült. Az orosz–ukrán háború kirobbanása után Lengyelország és Magyarország viszonya látványosan megromlott, miközben Csehország és Szlovákia is eltérő külpolitikai irányokat választott. A régió gazdasági összefonódása ugyanakkor nem szűnt meg. A német vállalatok számára továbbra is meghatározó gyártóbázis maradt Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia, miközben Románia az egyik leggyorsabban növekvő európai ipari központtá vált.
Magyar Péter szívesen menne Washingtonba
A Spiegel felvetésére, miszerint Donald Trump kampánya korábban nyíltan Orbán Viktort támogatta, Magyar Péter nem adott elutasító választ. Azt mondta, a kampánytámogatások utólag már nem lényegesek, és hozzátette: Trump korábban őt is „jó embernek” nevezte. A nyilatkozat ennél is fontosabb része azonban az volt, hogy
Magyar Péter természetes szövetségesnek nevezte az Egyesült Államokat a NATO-ban és a gazdasági kapcsolatok területén, valamint kijelentette, hogy örömmel fogadna egy washingtoni meghívást.
Ez azért figyelemre méltó, mert az Orbán-kormány az elmúlt években sok konfliktust vállalt Brüsszellel, ugyanakkor következetesen törekedett arra, hogy szoros kapcsolatot építsen ki a republikánus politikai körökkel és különösen Donald Trumppal. A Spiegel-interjú alapján úgy tűnik, hogy a Tisza-kormány nem akar szakítani azzal, hogy Magyarország erős kapcsolatokat ápoljon az Egyesült Államokkal.
A különbség inkább a hangsúlyokban lehet. Míg az Orbán-kormány gyakran politikai és ideológiai szövetségesként tekintett Trumpra, Magyar Péter elsősorban a NATO-tagságot és a gazdasági együttműködést emelte ki. A cél azonban mindkét esetben ugyanaz: Magyarország mozgásterének növelése Európában és a transzatlanti kapcsolatok fenntartása.
