Egyre több tanker jut ki a Perzsa-öbölből, de a forgalom helyreállása nagyon messze van
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Hormuzi-szoros blokádja sokként érte a globális olaj- és energiapiacot, ám a kulcsfontosságú átjáró szinte hermetikus lezárása után három hónappal egyre több tanker jut ki a Perzsa-öbölből. Bár ez segíthet enyhíteni a kibontakozó energiaválságot, még korai lenne a helyzet rendeződéséről beszélni. A kereskedők dolgát az is nehezíti, hogy a kijutó hajók transzponderüket kikapcsolva kelnek át az átjárón, így nehéz arról valós képet kapni, hogy valójában mennyi olaj is jut ki a világpiacra.
Valamennyi olaj ki tud jutni, de a termelés nem indult újra
A Reuters kommentárja arra is felhívja a figyelmet, hogy a térségben több mint napi 13 millió hordónyi termelést állítottak le, miután a tárolók csordultig teltek, a felszínre hozott olajat pedig nem lehet hova tenni. A helyzetjelző kikapcsolásával hajózó tankerek követése nehézkes, ám a forgalomra lehet következtetni abból is, hogy mennyi olaj állomásozik a Perzsa-öbölben rekedt tankereken. A Kpler adatai szerint, míg március 22-én még 184 millió hordónyi olaj parkolt a Hormuzi-szoros rossz oldalán lévő tankereken, addig ezen a héten már csak 148 millió, ami nagyjából napi 500 ezer hordó kiszabadulását jelenti.
A forgalom ráadásul ezen adatok alapján május eleje óta napi 710 ezer hordóra nőtt.
Azt nem lehet tudni, hogy a kiszabaduló tankerek milyen úton hagyják el a Hormuzi-szorost, az Iránhoz közeli, Teherán által jóváhagyott útvonalon, amit kormányközi megállapodások is segíthetnek a perzsa ország és Pakisztán, Kína, India vagy épp Japán között, vagy az ománi oldalon, ami az amerikai haditengerészettel való koordinációt igényelheti, de a forgalom mindenesetre növekszik, még ha továbbra is messze van a háború előtti szintektől.
A sötétben hajózó tankerek azért sem jelentenek megoldást, mert a helyzet normalizálódásához nemcsak kifelé, de befelé is át kell lépni a Hormuzi-szorost. Ám míg a hajótulajdonosoknak mindenképp érdekük a beszorult hajók kiszabadítása, addig üres tankerek térségbe küldése kockázatos, ami a biztosítási díjakban is érezhető. Új tankerek érkezése nélkül viszont az olajkutak újraindítására nem nyílik lehetőség, hiszen azokat nincs, aki elszállítsa, így csak az öbölben rekedt, már tankerekre rakodott olaj szabadulhat ki.
Az Egyesült Arab Emírségek gőzerővel igyekszik megduplázni a Hormuzi-szoros másik oldalán található Fudzsejra kikötőjébe tartó vezetékének kapacitásait, miközben Irak Törökország felé fokozná a szállításokat, ám az átjáró elkerülését szolgáló beruházások létrehozása hosszabb időt vesz igénybe.
