Halottak nevében is szavazhatnak 2018-ban, ha így marad a szabály

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője szerint számos ponton indokolt lenne a választási eljárási törvény módosítása, de félő, hogy ez csak 2017 végén történik meg.

Pálffy Ilona a Political Capital és a Friedrich Ebert Alapítvány közös, Két választási reform között? című konferenciáján azt mondta, az NVI elkészítette javaslatait a választás lebonyolítását szabályozó törvény módosítására, azonban az Igazságügyi Minisztérium jelezte, hogy ezzel egyelőre nem kíván foglalkozni.

Hozzátette: az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága - amely vállalta az NVI javaslatainak képviseletét - még a nyáron arról tájékoztatta, hogy amíg az Alkotmánybíróság nem dönt a külképviseleti szavazások és a határon túliak voksolása ügyében, addig nem "nyúlnak hozzá" a törvényhez.

Félő, hogy ezek alapján csak 2017 végén módosítják a jogszabályt, holott a választási szerveknek időre lenne szükségük a felkészüléshez - mondta Pálffy Ilona.

Az Index tudósításában arról ír: a fő problémák közt hangzott el, hogy levélben szavazás lehetősége most kizárólag a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok, vagyis a határon túli magyarok előtt nyitott. A választás napján külföldön tartózkodó, de Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező választópolgároknak viszont be kell fáradniuk valamelyik külképviseletre ahhoz, hogy élni tudjanak választójogukkal. Több szervezet, így a PC szerint is problémás így különbséget tenni így a szavazók között.

A levélszavazás egyik hátulütője lehet a PC szerint, hogy nem ellenőrizhető, ki szavaz. A határon túliak regisztrációja ugyanis tíz évig aktív, a Nemzeti Választási Iroda automatikusan küldi minden szavazás előtt a levélcsomagot. A magyar állam azonban nem feltétlenül szerez tudomást a külföldön élő magyar állampolgárok elhalálozásáról, tehát azoknak a címére, akik a 2014-es választásra regisztráltak, de 2018-ban vagy 2022-ben már nem élnek, szintén meg fog érkezni a szavazólap, amit aztán bárki kitölthet a nevükben.