Nyomtalan büdzsétrükkök

Meghamisított vagy titokban tartott-e az akkori pénzügyi kormányzat adatokat a 2006-os államháztartás alakulásáról a tavaszi országgyűlési választások idején – e kérdés tisztázásának futott neki tegnap az Országgyűlés költségvetési bizottsága. Az ülés elején Varga Mihály, a testület elnöke emlékeztetett: több száz- vagy akár ezer milliárd forintos különbség is volt a 2006-os választások előtt a kormány által közölt költségvetési adatok és a valóság között, és mindez súlyos károkat okozott hazánknak.

Az ülésnek az is apropót adott, hogy a Fővárosi Ítélőtábla decemberben jogerősen ítéletet hozott a 2006-os – és a mindenkori – költségvetéssel kapcsolatos adatok nyilvánosságáról. Bár ez a döntés a tegnapi vita egyik hivatkozási alapjává vált, az ítélet „csupán” arról szól, hogy a KSH által az Eurostat számára készített jelentésnek a még nem véglegesített első vázlata is közérdekű adatnak minősül, így a jövőben már ezeket is közzé kell tenni. A 2006-os évre ennek annyi jelentősége van, hogy az adatokat nem április 14-én, hanem március 31-én tárta volna a közvélemény elé a KSH. Ha azonban szemügyre vesszük az azóta már elérhető jelentéseket, arra jutunk, hogy a főszámok tekintetében a két dokumentum között nincs eltérés.
A tegnapi ülésen tehát Katona Tamás PM-államtitkár joggal szögezte le többször is, hogy a decemberi ítéletnek nem sok köze van az adatok meghamisítása körüli vitához. Lévén, mert a fontos adatok megegyeznek a két jelentésben, valamint mert az ezekben szereplő számok és a „valóság” közötti kapcsolatot az ítélőtábla nem is vette górcső alá.
Az igazán fogós kérdés ugyanis éppen ez utóbbi. Tény: a PM éves hiány-előrejelzése és a KSH-jelentésekben szereplő számok megegyeznek, vagyis megfelel a valóságnak Katona azon tegnapi kijelentése is, miszerint a deficit akkor várható mértékét a kormány már az év elején bemutatta, és az még áprilisban sem változott. Az éves hiánycél csak jóval a választások után, júniusban és novemberben emelkedett meg. A szokásos költségvetési adatközlés április 10-ére időzítésében annyi tudatosság tételezhető fel, hogy ebből már világosan kiderült: az első negyedéves hiány majd százmilliárd forinttal magasabb, közel 790 milliárd forint lett. A PM-ben akkor ezt a pályázati kifizetésekkel, az akkor 20 százalékra csökkenő áfával, valamint a 13. havi nyugdíj első felének kifizetésével magyarázták.
A PM szerint mindez nem befolyásolta volna az éves deficitet, a 2006-os hiány azonban végül százmilliárdokkal lépte túl a célkitűzéseket (lásd táblázatunkat). Katona Tamás tegnap ezzel kapcsolatosan annyit jegyzett meg: előrejelzés nem lehet hamis, csak téves. Az viszont nem vitás, hogy a 2006-os tervezés minden cécó nélkül silánynak minősíthető.
Nem véletlen, hogy sokan nem is hisznek abban: valóban tévedés történt. Tegnap az ellenzéki képviselők közül többen is Veres János akkori pénzügyminiszter azon kijelentését idézték, mely szerint a tényleges előrejelzések „csak egy példányban” léteztek, legalábbis a választásokig. Valószínűbb viszont, hogy ezalatt nem számszerű prognózisokat kell érteni, inkább azt, hogy a költségvetési pálya irrealitásával a PM is tisztában volt. A számok átírására azonban a választásokig nem került sor, és ezt maga Veres János erősítette meg 2006. nyár elején. Szavai szerint „azt, hogy pontosan hogyan állunk és mint állunk, megmondom úgy, ahogy van, nem engedtem ilyen jellegű munkát végeztetni korábban”. A politikai kockázatokról szólván Veres még hozzátette azt is: „Ilyen jellegű komplex felmérés mindaddig nem készülhetett, amíg ennek ilyenfajta kockázata fennállt. Nem tudok erre mást mondani, Magyarország egy ilyen ország. Ahol ezzel is számolni kellett.”