Engedélyt kapott egy magáncég amerikai uránbányászati helyszínek megtisztítására
A Manhattan-terv környezeti öröksége ma is érezhető az Egyesült Államok egész területén. Az évtizedeken át zajló belföldi uránbányászat után több ezer, mára elhagyott bányaterület maradt szennyezett – ezek közül több száz a navajó és más törzsi földeken vagy azok közelében található –, miközben nem létezett egyértelmű szabályozási környezet arra, hogyan kellene a területeket megtisztítani és rekultiválni – írja az Origo. Az ország uránigénye közben jelentős, és egyelőre jórészt külföldről kell kielégítenie.
Visszanyerni az uránt, rehabilitálni a helyszíneket
Az urán megbízható, alapvető üzemanyagforrás a nukleáris energia termeléséhez. Az Egyesült Államoknak évente mintegy 14-15 ezer tonnára van szüksége belőle az atomerőműveihez, és mivel ennek jelentős aránya külföldről származik, a Donald Trump vezette kormány a belföldi kitermelés felgyorsítása és stratégiai készlet felhalmozása mellett döntött.
Az amerikai nukleáriseneriga-iparhoz kapcsolódik egy új fejlemény: az Egyesült Államok Nukleáris Szabályozási Bizottsága (NRC) engedélyt adott a wyomingi székhelyű DISA Technologies vállalatnak, hogy megtisztítsa a nyugati államok elhagyott uránbányáit, és az uránt előkészítse újrahasznosításra a belföldi energiateremlés számára.
Ez az első ilyen típusú engedély, amelyet az NRC valaha kiadott.
Az Origo a DISA közlése alapján azt írja, hogy az új engedély révén több tízezer tonna urántartalmú anyag válhat kinyerhetővé az elhagyott uránhulladékból – ezek a vállalat szerint olyan források, amelyeket a területeket rehabilitálva biztonságosan, szövetségi felügyelet mellett lehetne kiaknázni, egyúttal megszüntetni a hidegháború óta fennálló környezeti kockázatokat.
A vállalat technológiája az egyetlen hitelesített eljárás az elhagyott uránbányák kezelésére (HPSA, High-Pressure Slurry Ablation).
„Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala, az EPA becslése szerint mintegy 15 ezer helyszín kapcsolható elhagyott uránbányák hulladékaihoz az ország nyugati részén” – idézi a lap Greyson Buckinghamet, a DISA vezérigazgatóját, aki szerint a helyszínek korábbi magára hagyása alapvetően a szövetségi kormány, pontosabban az atomenergia-bizottság (a mai energiaügyi minisztérium) felelőssége volt.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
