Uniós szinten tényleg filléres rezsit fizet a magyar, de könnyen dupla gáztarifája lesz annak, aki nem vigyáz
Októberben drágult, de átlagosan csak 1 százalékkal lett magasabb a villamos energia európai bruttó lakossági végfelhasználói ára – mutatta ki a finnországi VaasaETT, amely a földrész két energiahatósága, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), valamint az Energie-Contol Austria megbízásából készíti el minden hónapban a nemzetközi ár-összehasonlítását. A dolgozat nem országok, hanem fővárosok áram- és gázárait veti össze, azokon belül is a meghatározó szolgáltatókét. Budapesten azonban, sőt, Magyarországon is mindössze egy szolgáltató végzi az egyetemes szolgáltatást.
A rezsicsökkentésnek köszönhetően alacsony szinten befagyasztott magyarországi villamosenergia-ár kilowattóránként 9,34 eurócent volt. Nagysága csak a forint és az euró árfolyamának változása miatt mozoghat hónapról hónapra a VaasaETT diagramján, szeptemberben például 9,3 eurócentet tett ki. A budapesti tarifánál az uniós és az annál kicsit alacsonyabb teljes európai átlag mintegy 2,8-szer volt nagyobb.
A finn cég által figyelembe vett 33 európai főváros közül Kijevben volt a legolcsóbb a lakossági áram, kilowattóránként 8,91 eurócentbe került. Budapest a második volt az ukrán főváros mögött, Budapestet pedig Podgorica, Oslo, Valletta és Belgrád követte. A MEKH által közölt (de a VaasaETT jelentésén alapuló) rangsor az előbbitől kissé eltér két okból is. Egyrészt azért, mert a hivatal csak az uniós országok fővárosainak adatait veszi figyelembe – bár valami oknál fogva a szerb fővárosét mégis feltünteti –, másrészt azért beilleszt az adatsorába egy második budapesti árat is. Ez utóbbi adattal mutatja meg már bő két éve, hogy mekkora lenne egy budapesti lakos áramtarifája akkor, ha 20 százalékkal több villamos energiát használt volna fel annál, mint amennyiért még a rezsicsökkentett tarifát fizetheti. 2022 augusztusa óta ugyanis a háztartások csak az átlagfogyasztásként jogszabályban meghatározott mennyiségig jogosultak az alacsony tarifára. Az afölötti részért már egy magasabb, de szintén hatósági árat kell fizetniük. Ez az utóbbi ár a villamos energia esetében nem túl magas, így nem is jön ki túl magas átlagosa tarifa a 20 százalékos túlfogyasztás eredményeként.
Ez a „120 százalékos ár” októberben mindössze 10,76 eurócent volt, még mindig a második legalacsonyabb az uniós sorrendben.
Októberben a berlini volt a legmagasabb háztartásiáram-egységár, mégpedig 41,08 eurócent. Még nyolc további fővárosban is 30 eurócentnél magasabb árat kellett fizetni.
Belgrád volt október vesztese
A VaasaETT tizenegy olyan főváros talált, amelyben legalább 2 százalékos volt a drágulás az egy évvel korábbihoz képest. A legrosszabbul most a szerb főváros lakosai jártak, számukra 20 százalékkal ugrott meg a tarifa azért, mert drágult maga a villamos energia is, mint termék, ahogyan annak az adója, ráadásul az elosztás díja is. Az áremelést az EPS nevű szolgáltató kérésére engedélyezte a hatóság, a szolgáltató a megnövekedett hálózati költségeire hivatkozott.
Kilencszázalékos drágulást szenvedtek el a koppenhágaiak, ahol amellett, hogy drágult az energia, még bevezették a téli elosztási díjakat is. Helsinkiben a nagykereskedelmi árak emelkedése és az új hálózati tarifa bevezetése okozott 4 százalékos díjemelést. Volt példa szerény árcsökkenésre is Prágában, Oslóban és Rómában.
Megállt a gázár csökkenése
Októberben átlagosan nagyjából ugyanakkora tarifát fizettek Európa egészében a gázért a lakosok, mint szeptemberben, mert a fűtési idény kezdetével megszűnt a földgáz tavasz óta tartó olcsóbbodása. A budapesti 2,57 eurócentenként egységárnál az uniós és az európai átlag ötször volt nagyobb. A diagram kellemesebb végére Kijev került 1,62 eurócenttel, a kellemetlenebbre pedig Stockholm 34,40 eurócenttel. A svéd fővárosban azért nagyon drága a gáz, mert ott viszonylag kis lakossági felhasználóra kell ráterhelni a szolgáltatás teljes költségét. A második legmagasabb árat fizető Amszterdamban már csak feleakkora (17,44 eurócent kilowattóránként) az egységár.
Húszszázalékos túllépés, dupla tarifa
A VaasaETT Kijev, Budapest, Belgrád, Zágráb és Bukarest olcsósági sorrendéjétől kicsit a földgáz esetében is eltér a MEKH-é. Abban Budapest, Belgrád, Budapest (20 százalékos túllépéssel), Zágráb és Bukarest szerepel. A gáz esetében már sokkal rosszabbul jár az a budapesti (magyarországi) lakos, aki nem tud a rezsicsökkentett sávban maradni.
Bár az átlagfogyasztásból 20 százalékos kilépéssel kalkulált ár európai összevetésben még mindig alacsony (5,19 eurócent), a hazai kedvezményes tarifánál azonban már kétszer nagyobb.
Vagyis a fűtési idényben egyre hangsúlyosabb a figyelmeztetés: meg kell próbálni az átlagfogyasztáson belül maradni!
A legjelentősebb árváltozás – egy 9 százalékos drágulás – Zágrábban történt, mert drágult maga a gáz és annak szállítása is. Négy százalékot tett rá az árra az előbbi két tényező Madridban is, míg a 2 százalékos lisszaboni áremelkedést egyedül a magasabb elosztási díj okozta. Az áram áresése viszont 4 százalékos tarifacsökkenést hozott Luxembourgban.
Az alacsony rezsi kifizethető az alacsony jövedelemből is
Luxembourg, Budapest és Brüsszel a sorrend a MEKH azon diagramján, amely azt mutatja, hogy mekkora teher a lakosságnak az áram- és a gázszámla kifizetése. Számításához a hivatal egy modellezett,
- kétkeresős háztartás adatait vette figyelembe,
- amely átlagos keresetű,
- valamint átlagos mennyiségű áramot és gázt használt októberben.
Ez az átlagos mennyiség statisztikai adat, amely nem azonos a hazai rezsicsökkentést lazító átlagfogyasztásként meghatározott mennyiséggel. A MEKH arra jutott, hogy egy luxembourgi háztartás jövedelmének az 1,6 százalékát vitte el a két tétel kifizetése, míg egy budapestinek az 1,7 százalékát, egy brüsszelinek pedig a 2,2 százalékát. A legkedvezőtlenebb, 6,1 százalékos arány Lisszabonra jött ki.
