Csökkent súllyal, de így is csaknem kétharmados arányával továbbra is a közúti fuvarozás uralta Magyarország áruszállítási piacát a múlt évben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint. Közúton a 2018-asnál kevesebb árut és rövidebb távolságra szállítottak:
az átlagos szállítási távolság 182 kilométerre csökkent, belföldön 81, a nemzetközi szállításban 647 kilométer volt.
A vasúti áruszállítás teljesítménye árutonnában számolva 0,4 százalékkal csökkent, ezen belül belföldön nőtt, nemzetközi viszonylatban pedig kisebb lett. Az árutonna-kilométerben számolt mutató értéke ugyanennyivel nőtt. Az átlagos szállítási távolság 203 kilométer volt, kicsit nagyobb az egy évvel korábbinál. A tranzitszállítások aránya az árutonna-kilométerben mért teljesítmény számottevő hányadát, a harmadát tette ki.
A belvízi szállítás részesedése az összteljesítményből 0,8 százalékponttal 3,6 százalékra nőtt, volumenben pedig 24 százalékkal, 8,6 millió tonnára emelkedett. A kimagasló növekedésben szerepet játszott a 2018-as bázisév különösen száraz időjárása – magyarázza a KSH –, akkor nagyon alacsony volt a Duna vízállása. A szállított tömeg tekintetében a belföldi forgalom esett, viszont a kiviteli 17, a behozatali 23, az átmenő forgalom pedig 37 százalékkal emelkedett. Ám a Duna hazai szakaszán az áruk mindössze 9,2 százalékát szállították magyar felségjelű hajók, a legjelentősebb külföldi szállítók továbbra is a német, a román és az osztrák hajók voltak. Belvízen 28 százalékban mezőgazdasági terméket szállítottak, 21 százalékban fémtartalmú ércet, 19 százalékban pedig egyéb bányászati és kőfejtési terméket, kokszot, olajterméket. A csővezetéken tavaly szállított áru össztömege 23 százalékkal, 48 millió tonnára nőtt.
Összesen 312 millió tonna árut mozgattak meg az országban tavaly, 2,1 százalékkal többet, mint 2018-ban.
Az 58,7 milliárd árutonna-kilométeres teljesítmény 1,6 százalékkal haladja meg az előző évit. A szállítás és a raktározás a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből (GDP) 6,0 százalékkal, összesen 2380 milliárd forinttal részesedett. A terület, ahol valamivel több, mint 17 ezer társas vállalkozást és csaknem 23 ezer önálló vállalkozót tartottak nyilván 2019. december 31-én, a növekedéséhez 0,3 százalékponttal járult hozzá. A társas vállalkozások száma a vizsgált évben 0,9 százalékkal csökkent, miközben az önálló vállalkozóké 10 százalékkal emelkedett.
2019-ben 9,8 százalékkal nőtt a szállítás és a raktározás területén végrehajtott beruházások értéke, ezek nagysága folyó áron 1642 milliárd forintot tett ki. A KSH rámutat, hogy a teljes nemzetgazdaság bővülése ennél nagyobb volt, 13 százalékos. Az összes beruházásból 16 százalék jutott a szállításra és a raktározásra. A növekedés elsősorban az infrastruktúra-beruházások eredménye, de például a közúti fuvarozók is növelték beruházásaikat. Ezt mutatja, hogy a tehergépjármű-állomány összességében 4,9 százalékkal bővült, ezen belül legnagyobb mértékben (7,9 százalékkal) a 12 tonna fölötti össztömeg-kategóriába tartozók. Az év végén több mint 79 ezer vontató volt az országban, 3,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
A foglalkoztatottaknak csak a kétharmada alkalmazott
Az érintett vállalatoknál, szervezeteknél mintegy 303 ezren dolgoztak 2019-ben, ez az országban foglalkoztatottak 6,7 százaléka. Foglalkoztatott ez esetben az – emlékeztet a KSH –, aki az adott héten legalább egyórányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, amelytől átmenetileg távol volt. Ilyen foglalkoztatottból tavaly 4,9 százalékkal több dolgozott a szállításban és a raktározásban, mint 2018-ban. Viszont csak 220 ezren – a szám 1,9 százalékos növekedést takar – álltak munkaviszonyban, havonta legalább 60 órás munkavégzési kötelezettséggel. Változatlanul keveset lehetett keresni a szállítás és a raktározás területén: az alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete 345 ezer forint volt, ez 23 ezer forinttal elmaradt a nemzetgazdasági átlagtól, annak ellenére, hogy a gazdasági ágban 11 százalékkal nőttek a keresetek.
