Minél több adat áll rendelkezésre a közlekedési szokásokról, annál jobb menetrendet lehet készíteni, annál hatékonyabbá tehető a közösségi közlekedés.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) jelenleg 728, járműre szerelt forgalomszámláló mérőműszert üzemeltet, van 704 útpályára épített hurokdetektora (jármű jelenlétét érzékelő eszköze), 47 forgalomfigyelő kamerája és 14 olyan detektora, amely a mikromobilitási eszközök (főként kerékpárok, rollerek) közlekedését figyeli – olvasható a társaság blogjában.
Mindezzel azonban csak egy hányadát tudja mérni a közösségi közlekedésben – a járvány előtti időszakban – a körülbelül 4,23 millió munkanapi utazásnak. A társaság közlekedésforgalmi adatstratégiát kíván megfogalmazni az adatgyűjtés és az adatfeldolgozás lehetséges irányairól, a munka előrehaladtáról szintén beszámolnak majd a blogon.
A BKK által használt és kezelt adatok többféleképpen kategorizálhatók.
Szempont lehet a közlekedési mód, az adat típusa vagy minősége, ez utóbbi például az áthaladó járművek kategóriái alapján.
Az sem mindegy, milyen módszerrel és milyen – például közlekedésbiztonsági, forgalomsűrűség-ellenőrzési – céllal történik a gyűjtés, vagy mely közlekedési módokra összpontosít.
Gyűjtése során a BKK és partnerei a közlekedésforgalmat és a közlekedésbiztonságot helyezte a középpontba, figyelmük kitért minden közlekedési módra, de nem egyenlő elosztásban. Rendszeresen elsősorban mérőműszerrel gyűjtenek adatokat buszokról, trolikról, egyes villamosokról, kerékpárosokról és a közúti közlekedésről. Amikor a közlekedési mód nem vagy csak részben mérhető műszerrel, akkor a megfigyelést vetik be, mint tavaly többek között az M4-es metró forgalma és a Lánchíd rekonstrukciója kapcsán. Bár a megfigyelés elavultnak tűnhet a műszeres adatgyűjtéssel szemben, így lehet hozzájutni számos érzékenyebb adathoz. Ilyenek a közlekedők, utazók nemek szerinti megoszlása, továbbá az ágazaton belül megkülönböztetett egyéni vagy megosztott utazási módok – magyarázza cikk írója.
Az adatok kezelésének és felhasználásának bonyolultságát, a feladat méretét mutatja, hogy évente átlagosan összesen 16 ezer menetrend készül Budapesten.
Ezek több mint 300 autóbusz-, 35 villamos-, 14 trolibusz-, illetve 4 metró- és 5 HÉV-vonalon közlekedő járművekre vonatkoznak a blog egy másik összeállítása szerint.
Naponta átlagosan 1,3 millióan közlekednek BKK-járatokkal, az utasokat 2200 jármű, mintegy 1200 autóbusz és több mint 100 trolibusz, több mint 165 villamos- és 61 metrószerelvény szállítja.
Ez mintegy 4 millió felszállást és körülbelül 1,3 millió utast jelent. A közösségi közlekedési szolgáltatást a BKK a BKV-tól és az ArrivaBustól rendeli meg. A budapesti helyi közlekedés része a Volánbusz és a MÁV-HÉV is, ezek menetrendjét a szolgáltató alakítja ki a megrendelővel, az ITM-mel. Van, amikor járataik a BKK-járatokkal összehangoltan közlekednek.
A Budapesti Mobilitási Terv meghatároz elérendő célokat Budapest közlekedését illetően a következő évtizedekre, ideértve a kapcsolódó infrastruktúra-változásokat is.
