A jövő évtől a közútról a vasútra terelik az Ausztrián belüli hulladékszállítás egy részét. A kötelezettség 2023-ban a 300 kilométeresnél hosszabb távolságú fuvarokra vonatkozik, 2024-ben már a 200, 2025-ben pedig a 100 kilométeresnél hosszabbakra is, de minden esetben csak a tíz tonnát meghaladó tételek esetében.
A leggyorsabb útvonallal számolnak
Az, hogy a rendeltetési hely és a feladás helye közötti közúti távolság meghatározásakor a lehető leggyorsabb útvonalat kell figyelembe venni, ezen útvonalak keresésére szoríthatja a közúti fuvarozókat. Igaz, a rövid szállítási idő eddig is az érdekükben állt, de ezt az optimalizálásuk során felülírhatták más megfontolások, például a fuvarozás költsége, vagy az útvonal hossza. „Természetesen figyelembe kell venni, hogy a tehergépjárművek mely utakat használhatják” – hívja fel tagvállalatai figyelmét a NiT Hungary szakmai képviselet.
Mint írja, a számításhoz csak az Ausztriában megtett szállítási útvonalat kell számításba venni, és három esetet kell megkülönböztetni.
- 1. Hulladékbehozatal – a határátkelőtől a célállomásig vezető közúti szállítási útvonal a meghatározó.
- 2. Hulladékátszállítás – a két határátkelő közötti közúti szállítási útvonal a meghatározó.
- 3. Hulladékkivitel – a közúti szállítás útvonala a feladás helyétől a határátkelőig a meghatározó.
Ha a bejelentésköteles hulladékot több szállítási helyről szállítják ki, a számítást minden szállítási útvonalra külön kell elvégezni.
Él a 25 százalékos kivétel
Ugyanakkor nem áll fenn a kötelezettség, ha bizonyítható, hogy a vasúttársaságok nem tudják biztosítani a szükséges kapacitásokat, illetve, ha vasúti szállítás esetén a közúton megteendő szállítási távolság az egyik legközelebbi berakodási pontig tartó és onnan induló utazás során legalább 25 százalékkal hosszabb lenne a kizárólag közúti szállításhoz képest. Ez az úgynevezett 25 százalékos kivétel szabálya.
A tervezett hulladékszállítást előzetesen regisztrálni kell az aufschiene.gv.at platformon, amely adott esetben a lekérdezéstől számított két munkanapon belül visszaigazolást ad ki arról, hogy a vasúttársaságok nem tudnak megfelelő kapacitást biztosítani. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a kérelmező a megkereséstől számított két munkanapon belül, így 48 órán belül nem kapott választ. A kérelmet szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon nem kezelik – áll a NiT magyarázatában.
Mindazonáltal Dittel Gábornak, a szervezet ügyvezető főtitkárának válasza szerint az ausztriai intézkedés a hazai közúti fuvarozókat kis mértékben érinti, mert többek között a bonyolult ausztriai bejelentési és adminisztrációs kötelezettség miatt egyébként sem nagyon szállítanak hulladékot Ausztriába vagy azon belül.
Inkább valamekkora importról lehet szó, például műanyag-hulladékok esetében.
Az ausztriai változás kapcsán a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete a fentiek mellett arról is tájékoztatta tagvállalatait, hogy a vasútra terelési kötelezettség kizárólag a minisztérium által meghatározott hulladéktípusra vonatkozik. E kötelezettség alól akkor is lehet mentesülni, ha a szállítást vonattal vagy más olyan közlekedési eszközzel kell megtenni, amely egyenértékű vagy alacsonyabb szennyezőanyag- vagy üvegházhatású gázpotenciállal rendelkezik, illetve, ha egyéb, a vasúti szállítást lehetetlenné tevő körülmény merül fel.
Jól jár a Rail Cargo csoport
Az új helyzet fő nyertese az osztrák állami vasúttársaság árufuvarozó csoportja lehet. A napokban közzé is tette, hogy a fenti jogszabály-változásnak köszönhetően jelentősen növelni kívánja az általa Ausztrián belül továbbított hulladék mennyiségét. Ez eddig évente körülbelül 8 millió tonna hulladékot és másodlagos alapanyagot (fém-, kommunális és építőipari) jelentett, és azt, hogy e tevékenysége révén – számításai szerint – évi több mint 146 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid kerül a környezetbe, mintha ugyanennyi hulladékot az ehhez szükséges, körülbelül 300 ezer közúti jármű fuvarozott volna.
A nagyobb feladatra felkészülve az ÖBB-hez tartozó Rail Cargo Group (RCG) indulásként 75 millió euróból új, Mobiler típusú konténereket és az azok rögzítését szolgáló és átrakodását segítő kereteket vásárol, ezzel 2026-ig fokozatosan megkétszerezi, 2600-ra növeli az ilyen konténerei számát.
Az RCG 18 országban aktív, magyarországi leányvállalata a MÁV Cargo alapjain továbbfejlődve érte el mai formáját. A csoport évente 463 ezer vonatot közlekedtet, vagyis naponta átlagosan 1270-et, ez évi nettó 94 millió tonna áru továbbítását jelenti. Igazgatótanácsának tagja Kovács Imre, az RCH elnöke, míg Körös Norbert, az RCH vezérigazgatója az osztrák csoport egyik felső vezetője.
