Összesen mintegy félmillió négyzetméterrel nőhet az átrakóterület a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) adatai szerint. A vasúti áruszállításra egyre nagyobb az igény, részben a zöldítési elvárások, részben pedig az európai szintű kamionsofőr-hiány és az egyre növekvő közúti környezetvédelmi díjtételek miatt.

20221018 Fényeslitke East-West Intermodális Logisztikai Szolgáltató Zrt. Fényeslitkei East-West Gate (EWG) intermodális terminál East West Terminal megnyitóFotó: Kallus György  LUS  Világgazdaság  VG
Tavaly adták át a fényeslitkei EWG terminált.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság

 

Máris frissített a megoldásain az EWG

A fényeslitkei East-West Gate tavalyi átadásával kezdődött és a következő években folytatódik a vasúti terminálok számának bővülése – olvasható abban az összefoglalóban, amelyet az MLSZKSZ a konferencia alkalmából állított össze. Eszerint Fényeslitkén jövőre kettő, a rá következő években újabb kettő intermodális vasúti terminál kezd működni Magyarországon, ezenfelül pedig további terminálok építéséről is folynak tárgyalások.  

A vasúti szállítás környezetkímélő, ezért az Európai Unióban sokkal nagyobb szerepet szánnak neki. Ezt egyrészt a vasúti fejlesztések támogatásával segítik, másrészt már bejelentették, hogy jóval nagyobb környezetvédelmi díjterhekkel sújtják majd a közúti szállítást. Emellett a kamionos fuvarozásnak a több százezres nagyságrendű európai sofőrhiány is egyre komolyabb kapacitásproblémát okoz.  

Az intermodális szállítással kétharmadával csökkenhet a károsanyag-kibocsátás a nagy távolságú fuvaroknál, ha a kamionokat, a pótkocsikat vasútra vagy vízre rakják át. Ha Magyarország teljesíteni szeretné a vállalt klímacélokat, akkor évente 50-100 ezer kamionnyi forgalmat kellene közútról az intermodális fuvarozás felé terelni, ehhez pedig szükség van új terminálok építésére

 – hangsúlyozta a konferencián Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke.

A tranzitútvonalak és az ipari beruházások mellett épülnek az új terminálok

2025–2026-ra tervezik átadni a Zalaegerszeg Terminált és a Szeged Terminált, mindkettőt a Metrans építi. Az előbbi az M76-os autópálya tervezett nyomvonala és a vasúti fővonal találkozásánál épül 150 ezer négyzetméteren az Adria felé haladó és onnan érkező konténerforgalom kiszolgálására. Az utóbbit a Szegedi Ipari és Logisztikai Központ területén tervezik százezer négyzetméteren, és a Balkán felőli konténerforgalmat terelnék a vasútra, valamint a regionális forgalommal is számolnak.  

Jövőre startol a szegedi terminál

A jövő év elején kezdheti meg működését Szegeden, az egykori kiskundorozsmai átrakó területén a PSP Terminál. Elsősorban a dél-alföldi régióból, Szerbiából, Románia északnyugati részéből, illetve Bulgária felől érkező közúti áruforgalmat tervezik vasútra terelni, ezzel csökkentve a nyugat felé haladó kamionforgalmat. Daruzható és nem daruzható félpótkocsikat, valamint konténereket tudnak majd vasútra rakni a 48 ezer négyzetméteren. Eleinte egy-két, majd fél évvel később már három-négy vonatpárral számolnak hetente. A terminált félmilliárd forintos magánberuházással alakította ki a Petrolsped Szállítmányozási Kft.

A debreceni létesítményt a GYSEV Cargo fogja üzemeltetni

Szintén 2024-ben áll üzembe a Debrecen Terminál, az épülő BMW-gyár szomszédságában, amelyet a GYSEV Cargo fog üzemeltetni. A jövő év harmadik negyedétől már hetente több szerelvény fogadásával számolnak. Portáldaruval és mobil rakodógépekkel tudnak mozgatni konténereket vagy pótkocsikat a 110 ezer négyzetméteres területen. Elsősorban autógyártó cégek és azok beszállítói fogják használni a terminált, így kész autók, energiamodulok, autóalkatrészek szállításával számolnak. A terminál működtetéséhez szükséges kiegészítő berendezések bekerülési költsége 17,2 milliárd forint.  

A négy már bejelentett beruházáson felül az MLSZKSZ tudomása szerint további terminálok építéséről is folynak tárgyalások, az ipari beruházások várható növekedésével párhuzamosan.

Szuper konténerrakodót venne az RCT-BILK

A Rail Cargo Terminal – BILK Zrt. napi rendszerességgel indít és fogad irányvonatokat Görögország, az Adria, valamint Ausztria és Németország viszonylatában. A 220 ezer négyzetméteres területen, normál (dry), hűtött és veszélyes áruval rakott konténerek, valamint daruzható félpótkocsik és csereszekrények kezelését látják el. A közeljövőben két 45 tonnás teleszkópgémes konténerrakodó gép beszerzését tervezik, mintegy 250 millió forint értékben, valamint az épületen és a telephely energiahatékonysági beruházásain is dolgoznak.

A Metrans konténerjavításban is jó

Szintén Csepelen működik a Metrans BUCS Terminál, amely vasúton, közúton szállított konténeres árut tud átrakni. Hat 650 méteres és két 500 méteres rakodóvágánnyal, valamint négy bakdaruval, tíz mobil daruval és három mobil rakodóval rendelkezik. Konténerjavító műhely, Container Freight Station és éjjel nappal működő vámhivatal is van a terminálon. A 143 500 négyzetméter területű terminálnak az összes fontos európai kikötővel van kapcsolata. A fejlesztése során 2023-ban építették fel a negyedik bakdarut, valamint szintén ez év október végén adják át 430 egységből álló napelemparkjukat, amely évente 87 875 tonnányi szén-dioxid-kibocsátástól védi a környezetet, teljesítménye évi 185 megawattóra.

A Mahart egy ferihegyi pozíciót is kiépített 

A Mahart Container Center Terminál a Csepeli Szabadkikötőben vasúti, közúti és vízi áruforgalmat is kiszolgál 110 ezer négyzetméteren. A konténerek mellett daruzható és nem daruzható félpótkocsikat is tudnak rakodni. A tervek szerint 2025 első feléig 5,8 milliárd forintból fejlesztik a terminált: majdnem húszezer négyzetméternyi új területet építenek ki, majdnem tizenötezer négyzetmétert felújítanak, beszereznek egy második bakdarut, valamint vasúti vágányokat is építenek, illetve felújítanak. A terminál a Budapest Airport területén is rendelkezik kisebb, évi harmincezer konténeres rakodókapacitással, itt a vasúti csatlakozás kiépítését tervezik.

Záhony CEF-forrásból fejlesztene

A Záhony-Port Zrt. a termináljain elsősorban ömlesztett áruk, ércek és termények átrakására, tárolására, valamint vegyi anyagok átfejtésére rendelkezik kapacitással a széles és a normál nyomtávú vasúti szerelvények között, de Eperjeskén, a darus átrakó pályaudvaron napi 150 konténer átrakását is el tudja végezni. A MÁV-tulajdonú Záhony-Port által üzemeltetett terminálokon a tervek szerint a következő négy évben állami finanszírozásból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrásaiból fejleszteni fogják az ömlesztett áruk, termények és ércek, valamint a konténerek rakodási, tárolási kapacitását, a vegyi anyagok átfejtési technológiáját, a telephelyeken új mérlegelési, tengelyterhelés-mérési lehetőségeket alakítanak ki.

A Soproni Terminál 740 méteres szerelvények fogadására készül

A Sopron Terminál Ausztria és Nyugat-Európa irányában éppúgy fogad és indít vonatokat, mint Kelet-Európa és a mediterrán térség felé. Konténereket, valamint pótkocsikat is tudnak rakodni a 40,5 ezer négyzetméter területű terminálon. A technológiát a 2010-es években már két ütemben felújította, illetve fejlesztette a tulajdonos GYSEV Cargo, és további modernizációt, valamint bővítést is tervez, hogy 740 méter hosszú szerelvényeket is tudjon fogadni.