A Magyar Nemzeti Bank (MNB) határozottan visszautasítja a Magyar Bankszövetség csütörtöki közleményét, amelyben az MNB kötelező tartalékrátával kapcsolatos intézkedéseit a bankszektor lakossági és vállalati hitelezési képességével köti össze – közölte a jegybank az MTI-vel pénteken. Kiemelték, hogy a bankok kiemelkedő tartalékokkal rendelkeznek, illetve azt is, hogy az leszorítása olyan nemzetgazdasági érdek, amely nélkül fenntartható hitelezés sem elképzelhető.
A Magyar Bankszövetség azt kifogásolta, hogy évente több mint 100 milliárd forintos kiesést okoz a bankszektornak az MNB azon döntése, amellyel április 1-jétől duplájára, 10 százalékra emeli a kötelező tartalékrátát, és annak negyedére nem fizet kamatot a bankoknak.
A bankszövetség szerint az MNB döntése csökkenti a bankszektor lakossági és vállalati hitelezési képességeit, újabb terhet ró a szektorra, amelynek az extraprofitadó, a lakossági jelzáloghitel és a kis- és középvállalkozói (kkv) kamatstop, illetve az agrármoratórium már eddig is veszteséget okozott.
Pénteki közleményében a jegybank leszögezte: Magyarország stratégiai célja az elmúlt évtizedben újraindult gazdasági felzárkózás folytatása és egy fenntartható felzárkózási pálya megvalósítása. A legnagyobb veszélyt ezekre a célokra a háború mellett a gazdaságot sújtó magas infláció jelenti, a magas infláció megfojtja a gazdasági növekedést és a pénzügyi közvetítés normál működését. A gazdaságpolitika elsődleges feladata ezért az infláció minél gyorsabb letörése és az árstabilitás újbóli elérése.
Az MNB kiemelte: az infláció legyőzéséhez a jegybank és a kormány erőfeszítései mellett a bankrendszer és a vállalkozások együttműködése is szükséges.
A kötelező tartalékrendszer átalakítása során az MNB a monetáris politikai célok mellett minden releváns pénzügyi stabilitási szempontot alaposan mérlegelt – hangsúlyozta a jegybank. A bankrendszer finanszírozása stabil és kiegyensúlyozott szerkezetű. A hazai bankok likviditási és tőkeoldalról is olyan, historikus összevetésben kiemelkedő tartalékokkal rendelkeznek, amelyek bőséges fedezetet nyújtanak a hitelezési aktivitás fenntartásához – áll az MNB közleményében. Megjegyezték: a bankok a tartalékrendszer április 1-jétől hatályos szigorítása után is a hitelezésből adódó igény többszörösét kitevő, több ezer milliárd forintos szabad likviditással rendelkeznek majd, miközben a szektor szabad tőkepufferének mértéke meghaladja az 1500 milliárd forintot.
