Macron nyert az exit pollok szerint
Emmanuel Macron szinte biztosan megnyerte a francia elnökválasztást, a szavazatok körülbelül kétharmadát ugyanis ő zsebelte be az első eredmények szerint. A piaci reakciók előreláthatóan visszafogottabbak lesznek, az első forduló utáni hurráoptimizmus aligha ismétlődik meg, hiszen a befektetők már tényként kezelték Macron győzelmét. Ebben nagy szerepe volt annak is, hogy az amerikai, illetve a brit közvélemény-kutatók kudarcával szemben a franciák már az első fordulóban egész pontosan előrevetítették az eredményeket. Macron győzelmére azonban árnyékot vet, hogy programjának kivitelezéséhez a parlamenti többséget is meg kell szereznie.
Macron fiatal politikai pártja azonban még ki sem nevezte jelöltjeit a június közepén esedékes választásokra, miközben az ellenfelei már hónapok óta kampányolnak országszerte. Akkor sem lesz könnyű dolga Macronnak, ha sikerül koalíciós partnert találnia. A kampányban nemegyszer hangsúlyozta, hogy kitart majd a maastrichti deficit- és államadóssági célok mellett, ami egyben azt is jelenti, hogy aligha számíthat a piac érdemi gazdasági stimulusokra. Macron azt is megígérte, hogy 60 milliárd euróval csökkenti a központi kiadásokat az új parlamenti ciklus során, ezen belül 15 milliárd euróval zsugorítja az egészségügyre szánt keretet is, ami sokak nemtetszését válthatja ki. A legambiciózusabb terve, hogy a jelenlegi 33 százalékról 25 százalékra csökkenti a társasági adót. A legfrissebb adatok szerint a nagyvállalatok átlagosan 22 százalékos adót fizetnek, míg a kisebb cégek terhe közelít a 30 százalékhoz. A lépéssel tehát a kkv-k járnának jól, ami nem titkolt célja Macronnak, hiszen ezen cégek járulnak hozzá leginkább a foglalkoztatottság növeléséhez és az innovációhoz.
Macron kiadás- és adócsökkentő intézkedéseivel a gazdasági szereplőknek kedvez, azzal a céllal, hogy egy technokrata jóléti államot hozzon létre. Ilyen alapon sokan már a brit Tony Blairhez hasonlítják, aki egy prosperáló gazdaságot vezetett a csatorna másik oldalán. Ám Blair sikeréhez szükség volt egy Margaret Thatcherre is. Franciaországnak azonban nem volt vasladyje, így lehet, hogy Macron most a piacok nagy kedvence, ám nincs kizárva, hogy később sok lesz majd a csalódott befektető.
Ezzel együtt Macron győzelme rövid távon megnyugvást hoz a piacokra, ami az euró erősödéséhez vezethet. Az európai instrumentumok összességében is jó időszak elé néznek, az Egyesült Államokban a vártnál lassúbb ütemben haladnak a reformok, és miközben a Fed két idei kamatemelését már beárazták a piacok, az Európai Központi Bank várható lépéseivel kapcsolatban még csak most kezdődnek a spekulációk. A sokak által várt paritás a dollár-euró árfolyamában Macron győzelme után már aligha lesz meg, sőt az elemzők többsége úgy véli, a jegyzés felugorhat az 1,10-os szintre. Mindez lendületet adhatna a feltörekvő devizáknak, köztük a forintnak is. Az első forduló után látványos ünneplésben törtek ki a befektetők, a francia kötvények hozamkülönbsége a német bundokkal szemben 70 bázispontról 25 bázisponttal, az idei év legalacsonyabb szintjére esett. De szárnyra kaptak a tőzsdék is, a párizsi CAC 40 index volatilitását mérő mutató 27 százalékról 19 százalékra mérséklődött.
