Csak ideiglenes eladási hullámot indított az amerikai gyógyszergyártók részvénypiacain Donald Trump amerikai elnök péntek délutáni beszéde. Újra utalt rá, hogy a receptköteles medicinák ára sok amerikai számára elérhetetlenül magas.
Igaz, elsősorban nem a gyártók felelősek a magas árakért, hanem
a gyógyszereket busás haszonnal továbbadó közvetítők: ide sorolta az egészségbiztosítókat és az úgynevezett PBM-szolgáltatókat (gyógyszercsomagküldők, akik a nem online patikahálózatoknál sokkal kedvezőbb beszerzési árakon vásárolnak – a piac két vezető szereplője a CVS Health és az Express Scripts).
Trump azt szeretné, ha a gyártók a mostaninál élesebb árversenyt folytatnának egymással, az árcsökkenés pedig megmutatkozna a fogyasztói árakban.
Ron Wyden, az ellenzéki demokraták képviselője szerint az elnök beszédére a gyógyszermultik pezsgőt bonthatnak, hiszen Trump mindössze kérte őket, elszámoltatni nem akarja a cégeket. Az elnök egyik javaslata, hogy
a különféle medicinákat hatékonyság szerint árazzák, a gyógyszerreklámokban pedig tegyék kötelezővé a listaár feltüntetését.
A piac is keményebb szavakra számított az elnöktől, ennek köszönhető, hogy az S&P egészségügyi indexe pénteken 1,5 százalékos erősödéssel zárt.
Mozgalmas napja volt az elnöknek pénteken: a világ vezető autómárkáinak képviselőivel is tárgyalóasztalhoz ült. Itt hangzott el, hogy
az EU-ból importált autókra 20 százalékos vámot vethetnek ki, ha az EU válaszlépéseket hoz a vas- és alumíniumbehozatalt büntetővámokkal drágító amerikai intézkedések után.
Trump terve ugyanakkor nehezen kivitelezhető az érvényben lévő WTO-megállapodás alapján: az ugyanis 2,5 százalékos vámkiszabást tesz lehetővé személyautókra és 25 százalékost a tehergépkocsikra (kivéve azokat az országokat, amelyekkel szabadkereskedelmi megállapodása van az Egyesült Államoknak).
A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja