A Microsoft költségcsökkentés miatt a tenger mélyén hűti a szervereit

Ha energiahatékonyságról van szó, a Microsoft elmegy a falig – erre tökéletes példa az, ami a skóciai Orkney-szigetek közelében történt. A tech vállalat egy 864 szerverből álló adatközpontot süllyesztett el a tengerfenéken múlt hét pénteken, hogy a hideg vizet használva ússza meg a szerverparkok hűtésének meglehetősen magas költségét. A tengervízzel való kísérletezés külön projekt a számítástechnikai multi portfóliójában: a Natick névre hallgató kezdeményezés 2012-től fut, amelynek eddigi csúcspontja kétségkívül a mostani, összesen 28 petabyte-nyi (mintegy ötmillió mozifilm mennyiségű) adat tárolására alkalmas eszköz leeresztése volt az Északi-tengerbe. Az üzletág kifejezetten a vizes megoldásokkal foglalkozik, és azt kutatja, mennyit nyerhet azon a vállalat, ha nem a szárazföldre telepíti az automatizált szolgáltatásait.

A redmondi vállalat tulajdonképpen egy jókora, fehér színű, hengeres testű konténert épített, ez rejti az ember nélkül működő adatközpontot. A kapcsolatot a külvilággal, illetve az internet hálózatával speciális adatkábelekkel tartják a hengerbe telepített számítógépek, és innen kapják a szükséges energiát is. Mivel kiiktatták az emberi tényezőt, a kapszulába oxigén se kell, így pedig pára sincs, amely egyébként állandó problémát okoz az adatközpontoknál. Egy tényező miatt azonban vakarhatják a fejüket a mérnökök. A tengerbe eresztett speciális gépház ugyanis hozzáférhetetlen, vagyis ha hiba keletkezik, nincs mód a javításra. A Microsoft ennek ellenére is optimista, szerintük a jövőben akár 90 nap alatt képesek lesznek új vizes adatközpontokat létesíteni, miközben hasonló beruházások a szárazföldön évekig is elhúzódhatnak.

A projekt felpörgetésének előfeltétele, hogy a következő öt évben a konténerszerverpark különösebb baki nélkül üzemeljen.

Csakhogy a tengerekkel foglalkozó tudósoknak komoly fenntartásaik vannak azzal kapcsolatban, hogy a Microsoft ötletéből általános trend váljon. A tudomány kérdése az, hogy vajon jó ötlet-e a tengervíz ökoszisztémájának egyensúlyát mesterségesen hőt termelő óriás eszközökkel felborítani. A Natick vezetői erre úgy reagáltak, hogy a berendezés nem okoz számottevő változást a vízhőmérsékletben, a hatása legfeljebb néhány méter sugarú gömbben lesz érzékelhető, viszont a hűtésre fordított energia költsége a töredékére faragható le. Mindez persze szép és jó, de arra egyelőre nincs válasz, hogy ha a jövőben beindul a szerverparkok tengerbe telepítése – a mostaninál jóval nagyobb egységekkel –, milyen következményekkel járhat a folyamat az élővilágra.