Kompromisszumkészségének köszönhetően elkerülte a kormány a vereséget a parlament alsóházában a kilépési törvény újbóli szavazásakor. Theresa May kabinetje garantálta, hogy a képviselőknek érdemi beleszólásuk lesz az Európai Unióból való távozás körülményeibe, főleg abban az esetben, ha nem születik megállapodás. David Davis Brexit-ügyi miniszter azzal érvelt, hogy a képviselők nem köthetik meg a kormány kezét a Brüsszellel folytatott megbeszéléseken, mert nem lehet úgy tárgyalni, hogy az egyik félnek nincs joga felállni az asztaltól. A felsőház által korábban megszavazott módosítás azt írta volna elő, hogy a parlamentnek jóvá kell hagynia a kormány döntését kudarc esetén. Ez a brit sajtó értékelése szerint azt jelentette volna, hogy a megállapodás nélküli Brexit nem fordulhat elő.
A kilépést azonban így is el kell halasztani, legalábbis akkor, ha év végéig nem születik megegyezés London és Brüsszel között, máskülönben az Európai Parlamentnek (EP) nem lesz ideje végezni a szavazási eljárással – figyelmeztetett tegnap a brit alsóház szakbizottságának meghallgatásán Guy Verhofstadt. Az EP Brexit-koordinátora szerint kizárt, hogy jövő márciusig sikerüljön megállapodni a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatról, ehhez szükség lesz az egész, 2020 végéig tartó átmeneti időszakra. Verhofstadt úgy véli, hogy a társulási szerződés lenne a legmegfelelőbb Nagy-Britannia számára, amilyet az EU általában a tagjelöltekkel köt, mert ez rugalmas, és lehetővé tenné a szűk, csak a kereskedelmen alapuló együttműködést, de a széles körű kapcsolatokat is.
Elméletileg az októberi EU-csúcson kellene elfogadni a kilépési megállapodást, ám erre pillanatnyilag semmi esély nem látszik, mivel a tárgyalások holtpontra jutottak a vámuniót, az északír–ír határt és az Európai Bíróság hatáskörét illetően. London még mindig nem állt elő konkrét javaslatokkal, az eddigi ötleteléseit pedig Brüsszel elutasította. A jövő heti EU-csúcson ismét Theresa May nélkül ülnek majd össze a tagállamok állam- és kormányfői, s a dokumentumtervezet alapján felgyorsítják a felkészülést a megállapodás nélküli Brexitre – értesült az Independent. Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója már figyelmeztette a héten a brit kormányt, hogy ideje szembenéznie a tényekkel, és elfogadnia, hogy bizonyos előnyökről le kell mondania a kilépés után. Megerősítette például, hogy Nagy-Britanniának nem lesz többé közvetlen hozzáférése az EU bűnügyi és biztonsági adatbázisához, az úgynevezett európai elfogatóparancshoz, s nem vehet részt olyan szervezetek irányításában, mint az Europol vagy a nemzeti nyomozó hatóságok és ügyészségek együttműködését koordináló Eurojust.
A londoni City sem számíthat nagyvonalú bánásmódra a Brexit után, ami akár 75 ezer álláshely megszűnésével és 10 milliárd fontnyi adóbevétel-kieséssel járhat – állítja Mark Boleat, aki tavalyig a brit főváros pénzügyi negyedének politikai vezetője volt. Szerinte a kilépés után az a legvalószínűbb, hogy a brit pénzintézeteket úgy kezelik majd, mint a többi EU-n kívüli ország bankjait és biztosítóit. A pénzügyi szektor a brit gazdaság vezérhajója: évi 70 milliárd fontot meghaladó adóbevételt és 61 milliárd fontnyi kereskedelmi többletet termel, ebből 18,5 milliárd fontot tesz ki a többi 27 uniós tagállam – emlékeztetett a Reuters.
Megugrott a brit ipari megrendelés
A brit ipari megrendelés 13 pontra ugrott júniusban a májusi mínusz 3 után, messze felülmúlva az 1 pontos piaci várakozásokat – közölte tegnap a Brit Iparszövetség. Az adat a Reuters szerint azt mutatja, hogy a gazdaság első negyedévi stagnálása leginkább a szokatlanul rossz időjárás következménye. Csökkent az inflációs nyomás is, így a Bank of Englandnek az eddiginél kevésbé kell aggódnia
a gazdaság lassulása miatt. | VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.