Ukrajna fokozta a dróntámadásokat az orosz olajfinomítók és export-infrastruktúra ellen. Kijev ezzel az orosz gazdaság legfontosabb szektorát célozta. Az ukrán támadások tíz10 finomítót érintettek, ami miatt legalább a teljes orosz kapacitás 17 százaléka, vagyis napi 1,1 millió hordó olaj finomítása esik ki a Reuters számításai szerint.
Mint a Világgazdaság beszámolt róla, a támadások megzavarták az orosz olajfeldolgozást és -exportot, az ország bizonyos területein üzemanyaghiány lépett fel. Emiatt rekordra ugrottak az üzemanyagárak a múl héten. A benzin ára a kutakon tavalyhoz képest 9, januárhoz képest több mint 5 százalékkal emelkedett, ami meghaladja az infláció ütemét. Az áremelkedés és a hiány mértéke régiónként változik, és annál nagyobb, minél messzebb van a terület az ország központjától. Például a Krím félszigeten is elfogyott az A95-ös benzin. Az Oroszország távol-keleti részén lévő Kuril-szigeteken pedig az AI-92 benzin lakossági értékesítését állították le.
A Reuters úgy tudja, hogy
az Oroszország ellenőrzése alatt álló ukrán területeken, Dél-Oroszországban és a Távol-Keleten alakult ki a legnagyobb üzemanyaghiány.
Például a vlagyivosztoki kikötőben hosszú sorokban kígyóztak a benzinkutaknál a pánikba esett autósok, akik kénytelenek voltak a drágább benzint vásárolni a hiányzó A-95-ös üzemanyag helyett.
Moszkva még a támadások előtt, júliusban szigorította a benzin exportját, hogy kezelje a belföldi kereslet hirtelen növekedését. Oroszországban ilyenkor a legmagasabb benzinigény a turisták és a mezőgazdaság miatt. Az ukrán dróntámadások ennek tetejébe érkeztek az orosz gazdaságnak.
Az elmúlt hónapban Ukrajna támadta a Lukoil volgográdi, a Rosznyeft rjazanyi finomítóját, valamint számos más létesítményt a Rosztov, Szamara, Szaranszk és Krasznodar régióban. A novosahtyinszki finomítóban egy ukrán dróntámadás után hétfőn is égett a tűz. Ukrán drónok támadták a Barátság kőolajvezetéket és a Novatek Ust-Luga exportterminálját és üzemanyag-feldolgozó komplexumát a Balti-tengernél.
Az Egyesült Államok, az Európai Unió és a szövetségeseik 3,5 éve sorra fogadják el a szankciókat Oroszország ellen, hogy meggyengítsék az anyagi és technológiai képességeit az ukrajnai háborúra. A nyugatiak júliusban már a 18. ilyen szankciós csomagot fogadták el. Emiatt az oroszoknak új felvevőpiacot kellett találniuk, ahová csak olcsón adhatják el az olajat. Ennek ellenére az oroszok rekordmennyiségű lőszert és fegyvert állítanak elő az amerikai katonai vezetők szerint.
Úgy látszik, hogy a Nyugat ténykedése még mindig nem érett be. Az orosz gazdaság éves összevetésben 1,5 százalékkal bővült a második negyedévben. Ez arra utal, hogy a gazdaság negyedéves alapon is növekedett, elkerülve a két egymást követő negyedéves visszaesést, ami a technikai recesszió definíciója – mutatott rá lapunk a napokban.
Az orosz olajfinomítók kapacitásának nagymértékű kiesése azonban változást hozhat, ami Ukrajna egyik legfontosabb célja volt a dróntámadásaival.
Oroszország költségvetésének negyede ugyanis olaj- és gázexportból származik, ami idén a védelmi kiadások 25 százalékos növelését finanszírozza. Márpedig a deficit is gyors ütemben nő. A védelmi költések rekordszintre emelkedtek, míg a gazdaság más területei háttérbe szorulnak. Elemzők szerint ez a modell hosszú távon nem fenntartható.
Az olajfinomítók elleni ukrán támadások hátterében több dolog áll. Egyrészt válaszok voltak az orosz hadsereg előretörésére az ukrajnai frontvonalakon, valamint az ukrán gáz- és villamosenergia-létesítmények elleni offenzívára. Másrészt Kijev növelné a mozgásterét a lehetséges béketárgyalásokon. Az orosz katonai sikerek és Donald Trump, valamint Vlagyimir Putyin találkozója után ugyanis az elmúlt napokban egyre jobban erősödött az a feltételezés, hogy Ukrajna már elveszítette a háborút.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.