Háborognak a málnatermesztők
Mindössze 80-100 dinárt (220-260 forintot) kínáltak a felvásárlók Szerbiában a málnatermesztőknek az országban gyakran csak „piros aranyként” emlegetett bogyós gyümölcs kilogrammjáért. A gazdák azt követelik, hogy a málna felvásárlási ára legalább 180-200 dinár (500-550 forint) legyen kilogrammonként.
Ana Brnabic kormányfő és Branislav Nedimovic mezőgazdasági miniszter ugyanakkor azt üzente nekik, hogy az állam nem tudja garantálni a felvásárlási árat a szabadpiacon. Azt is üzenték, hogy hajlandók tárgyalni, az egyik megbízott tisztségviselő meg is kezdte a tárgyalásokat, amelyekről azonban eddig semmit sem hoztak nyilvánosságra. Korábban Aleksandar Vucic államfő is foglalkozott a kérdéssel, szerinte az a probléma, hogy kicsi a piac, újabb termelők jelentek meg a boszniai Szerb Köztársaságból és Bosznia-Hercegovinából, miközben Marokkóból is friss szállítmányok érkeznek azokra a helyekre, ahol korábban szerb málnát árultak.
Az ország a világ egyik legnagyobb málnaexportőre. A kivitelt azok a hűtőházak bonyolítják le, melyek idényben a kistermelőktől felvásárolják és tárolják a termést. Idén, csak májusig, az országból rekordmennyiséget, mintegy 90 ezer tonna málnát exportáltak. A kistermelők szerint az állam tönkreteszi a málnatermesztőket azáltal, hogy átengedi a viszonteladóknak és a hűtőházak tulajdonosainak, hogy megszabják a felvásárlási árakat. A málna felvásárlási ára harminc éve nem volt ilyen alacsony, mint az idén, miközben a kiviteli ára továbbra is 1,95-2,20 eurónál kezdődik. A termelők szerint üzérkedő csoportok drasztikusan csökkentik a szerbiai málna vételárát, majd millió eurókat keresnek az üzleten. Szerbiában csaknem 20 ezer hektáron termesztenek málnát, az országnak ebből tavaly 250 millió eurós exportbevétele származott.
Veszélyben a hazai ágazat
A fokozódó szerb és lengyel konkurencia miatt lassan megszűnhet Magyarországon néhány bogyós gyümölcs, köztük a málna termesztése – írta tegnapi lapszámában a Magyar Idők. Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke a lapnak elmondta: a nyolcvanas években hétezer hektáron évi 40-60 ezer tonna málna termett, és a termőterület még az ezredforduló környékén is 1200-1400 hektár volt. Ma száz hektár körüli területen 600-800 tonna málna terem. Ront a helyzeten, hogy a klimatikus viszonyok megváltoztak hazánkban, és ez nem kedvez a gyümölcsöknek.
