A horvátok pár éven belül euróra válthatnak
Nemcsak Bulgária, de vélhetően a többi aspiráns útja is egyre rögösebb lesz majd az euróövezetbe – már ha egyáltalán eljutnak oda belátható időn belül. Ráadásul két ambiciózus szomszédunknak nemcsak a szigorúbb szabályokkal akadhatnak gondjaik, de a maastrichti konvergenciakritériumok teljesítésével is hadilábon állnak. Hazánk, Csehország és Lengyelország még távol tartja magát a közös devizától, de Horvátországnak és Romániának nagy tervei vannak.
Horvátország a múlt héten, a bolgár bejelentés kapcsán hangsúlyozta, hogy 2020-ig csatlakozni akar az euró előszobájának nevezett Európai Árfolyam-stabilitási Rendszerhez (ERM II). Boris Vujcic jegybankelnök kijelentette: az euróövezeti tagság természetes lépés Horvátország számára, és úgy tűnik, teljesíthető is lehet a határidő. Az Európai Bizottság májusi jelentése szerint Horvátország csak egyet nem teljesített eddig a konvergenciakritériumokból: a nemzeti valuta stabilitására vonatkozó feltételt, de annak már viszonylag egyszerűen megfelel a következő két évben. Az árstabilitás terén kiegyensúlyozottan teljesít Horvátország, büdzséje tavaly – történetében először – 0,8 százalékos többlettel zárt, a GDP-arányos államadósság magas, 78 százalék volt múlt évben, de tartósan csökkenő pályán van, a hosszú távú kamatlábak pedig a megfelelő szinteken állnak.
Románia 2024. december 1-jéig be akarja vezetni a közös devizát. Elég ambiciózus a terv, ám vélhetően ugyanolyan irreális, mint a korábbi, az euró 2014-es és 2019-es bevezetéséről szőtt álmok. Az Európai Bizottság májusi jelentése egyértelműen megállapítja, hogy a románok sereghajtók a maastrichti feltételek teljesítése terén. Csak kettőt sikerült kipipálniuk: a költségvetési hiány az előírt 3, a GDP-arányos államadósság pedig bőven a 60 százalékos cél alatt van. Utóbbi tavaly 35 százalékon állt.
A többi feltétel terén messze vannak még a céltól. Az unió legmagasabb inflációs rátája Romániában van: a kritériumok szerint – csak a júniusi adatokkal számolva – nagyjából 2,5 százalékos lehetne a pénzromlás éves üteme, míg keleti szomszédunknál ez több mint 5 százalékon áll. A hosszú távú kamatláb bőven 4, júniusban már 5 százalék felett volt, pedig 3 százalék környékén kellene lennie. Az ország árfolyam-politikája sem megfelelő az ERM II.-es csatlakozáshoz, a jegybank pedig a gazdaság ikerdeficites jellege miatt nehezen tudná a deviza-árfolyamot a szükséges sávon belül tartani. Ráadásul, ahogy Bulgáriától, úgy Romániától is elvárják, hogy fellépjen a szervezett bűnözéssel és a korrupcióval szemben, ami nagy feladat a közösség második legrosszabb vonatkozó mutatóival rendelkező országnak. Valószínűleg a 2025-ös dátum is a süllyesztőbe kerül.
