Folytatódhat a bérrobbanás
A fejlett gazdaságok az elmúlt évtized legnagyobb bérrobbanását élik meg. Az Egyesült Államokban az átlagos órabér 2,9 százalékkal nőtt a második negyedévben éves összevetésben, ez 2009 óta a legnagyobb ütem. Japánban 2,3 százalékos volt a növekedés a második három hónapban, szintén a legmagasabb 2009 óta, az euróövezetben pedig 2012 óta nem mértek 2,2 százalékos béremelkedést.
A JPMorgan elemzése szerint az idei második negyedév bérnövekedése a fejlett gazdaságokban elérte az évi 2,5 százalékot, ami szintén a legnagyobb ütem a válság óta. A szakértők szerint jövőre 3 százalék fölött lehet a gyorsulás. A jelenség egyik legfontosabb oka, hogy a fejlett gazdaságokban történelmi mélyponton vagy akörül van a munkanélküliség. Az amerikai 3,9 százalék közel 40 éves mélypont, az euróövezet 8,2 százalékos rátája a válság óta a legjobb eredmény még úgy is, hogy Spanyolország, Görögország és Olaszország nagymértékben rontja az adatot. Japánban is elfogyott a szabad munkaerő, a mutató 2,5 százalékon áll.
Kérdés, hogy mennyire lehet tartós a bérnövekedés magas üteme. A JPMorgan elemzése hangsúlyozza, hogy egyik fejlett piacon sincs érdemi infláció. Az eurózónában augusztusban 1 százalékos volt a maginfláció, az Egyesült Államokban 2,2, míg japánban 0,9. A bank elemzői szerint a fejlett gazdaságokban növekszik idén az inflációs nyomás, a második negyedéves, 1,6 százalékos drágulás 1,9-re gyorsul jövőre, ez pedig tovább emeli a bérnövekedés ütemét. A Citigroup elemzői is a trend folytatódására számítanak: ahogy a termelékenység javul, és a legtöbb cég megbarátkozik a magasabb munkaerőköltségekkel, az infláció felett marad a béremelkedés üteme. Ugyanez történt a két legutóbbi amerikai növekedési ciklusban is – áll az elemzésben. Gyakran elhangzó ellenérv viszont, hogy a cégek inkább munkaidő-kedvezményeket és egyéb juttatásokat biztosítanak ahelyett, hogy emelnék a munkabért, különösen a fiatalabb munkavállalók esetében. Úgyszintén a béremelkedés ellen hat a robotizáció és az automatizáció is, mivel az egyre drágább élőmunka egy része gépekkel helyettesíthető.
A munkanélküliség csökkenése és a béremelkedés közötti összefüggést az utóbbi tíz évben kikezdte az automatizáció, az alacsony termelékenység, az erősödő piaci koncentráció és az, hogy a szakszervezetekben egyre alacsonyabb a munkavállalói részvétel. Janet Yellen korábbi Fed-elnök az elmúlt években például többször rejtélynek nevezte, miért nem gyorsul jobban a béremelkedés a rekordalacsony munkanélküliség ellenére.
