Lassult a török gazdaság bővülése
Több mint másfél éves mélypontra esett a török gazdasági növekedés: a GDP éves bázison 5,2 százalékkal bővült az idei második negyedévben, negyedéves alapon pedig csak 0,9 százalékos az ütem, 2017 eleje óta ez a legrosszabb negyedév. Az adatok azonban kissé csalókák: első ránézésre pozitív, hogy a túlpörgetett török gazdaság lassult, de a részletes adatokból kiderül, a kormányzat még mindig mértéktelenül önti a pénzt a gazdaságba. Másrészt az is igaz, hogy a líra rohamos gyengülése átlagon felül járult hozzá az export bővüléséhez, kevésbé volatilis devizapiacon szerényebb lenne a török növekedés. A befektetők is kétkedve fogadhatták a lassulásról szóló részletes GDP-adatokat. A líra csak kismértékben és átmenetileg erősödött, délutánra már gyengült, a tízéves államkötvény hozama enyhén emelkedett, a vezető török részvényindex, a BIST 100 pedig eséssel kezdte a kereskedést.
Jól látszik, hogy a fogyasztók már kezdik megérezni a devizaválságot, a líra elértéktelenedése és a felpörgő infláció miatt a lakossági fogyasztás növekedése 6,3 százalékra lassult a megelőző negyedéves 9,3 százalékról. A kiskereskedelmi eladások 0,6 százalékkal csökkentek a második három hónapban. Az import is lassult, csak 0,3 százalékkal nőtt éves alapon, míg a líra gyengülése 0,7 százalékról 4,5-re repítette a kivitel bővülését.
A fogyasztás lassulása mellett a szolgáltatások forgalma növekedett. A szektor 12 százalékkal nőtt, míg a megelőző negyedévben csak 3 százalékkal. A ralit a bankrendszer vezette, az viszont döntően állami kézben van. A központi költségvetés terhére elvégzett beruházások volumene 7,2 százalékkal nőtt, míg az első három hónapban csak 4,9 százalékkal. Vélhetően tehát az állam igyekezett közpénzből és a bankrendszer hitelein keresztül visszaadni azt a növekedési lendületet, amely elveszett a csökkenő fogyasztáson. A visszafogott piaci reakciók mögött részben az is állhat, hogy a befektetők már a török jegybank csütörtöki kamatdöntésére figyelnek. A szakértők szerint elkerülhetetlen a kamatemelés, a piaci konszenzus szerint a 17,75 százalékos alapkamatot 20,75 és 22 százalék közé, az egynapos hitelkamatlábat pedig 19,25-ról 22,25 százalékra emelik. A török devizaválság alatt viszont többször előfordult, hogy a piac által biztosra vett kamatemelést a jegybank nem merte meglépni. Mióta pedig Recep Tayyip Erdogan államfő gyakorlatilag kézi vezérlés alá helyezte a testületet, még biztosabb, hogy a központi bank követi a politikus akaratát. Mivel Erdogan a magas alapkamat ellenségének vallja magát, elképzelhető, hogy Törökország ismét a lakosság devizatartalékaihoz vagy külföldi partnereihez fordul segítségért ahelyett, hogy monetáris szigorítással kezdené el hűteni a gazdaságot.
Hét országot fenyeget a devizaválság
Dél-Afrikában és Pakisztánban várható súlyos devizaválság a Nomura szerint.
A japán vállalat a fejlődő és feltörekvő piacok közül az említett kettő mellett Srí Lankát, Argentínát, Egyiptomot, Törökországot és Ukrajnát tartja a legveszélyeztetettebbnek, de az utóbbi országokban már vagy devizaválság van, vagy a Nemzetközi Valutaalap segíti őket. A Nomura a Damoklész elnevezésű piaciválság-szimulációs módszerrel igyekezett megjósolni a krízist, a módszer 1996 óta a fejlődő piaci válságok kétharmadát jelezte előre 12 hónapos időtávban. A japán vállalat szerint
a fejlődő és feltörekvő piacok közül Oroszország, Peru, Bulgária és Indonézia számít a legbiztonságosabbnak. | VG
