Mark Carney maradna még a BoE élén

K evéssé hatották meg a piacot Mark Carney szavai, miszerint szívesen maradna még egy évig a Bank of England (BoE) kormányzója. A font már a jegybankár bizottsági meghallgatása előtt minimálisan gyengült, mondandója után 0,3 százalékos mínuszban állt a dollárral szemben, a fontindex érdemben nem mozdult, az államkötvényhozamok rövid és hosszú oldalon is alig egy bázisponttal emelkedtek. A befektetőket egyrészt vélhetően a Brexit-megállapodás foglalkoztatja, nem pedig az, hogy ki áll a jegybank élén az Európai Unióból való kilépés idején, másrészt egyelőre semmilyen hivatalos bejelentés nem történt az ügyben.

A hírek szerint a brit kormány szeretné, ha mandátumának jövő júniusi lejárta után is Mark Carney maradna a BoE élén, mivel ő biztosítaná a folytonosságot az unióból való kilépés után. Carney a tegnapi meghallgatásán megerősítette, hogy tárgyalt Philip Hammond pénzügyminiszterrel, aki szintén támogatja a maradását. Úgy nyilatkozott, készen áll mindenben támogatni az országot, hogy el tudják kerülni a kemény Brexitet. Mint mondta: időben tudatják majd a kormányzat döntést. A kincstár egyelőre nem kommentálta a kormányzó szavait.

Nem véletlen, hogy a jegybank kormányzójára a folytonosság és a stabilitás letéteményeseként tekintenek, mivel szakmai, nem pedig politikai alapon választották meg, és a Brexit-szavazás utáni belpolitikai káoszban „ő volt az egyetlen felnőtt a terepen” – ahogy egy kormányzati forrás nyilatkozott. Épp ez

a hozzáállása miatt népszerűtlen a Brexit-párti politikusok között. Több konzervatív honatya megvádolta, hogy túlságosan is beavatkozik a politikai ügyekbe, egy bírálója kijelentette: „Carney a félelem főpapja.” A bírálók másik támadási pontja, hogy a jegybank feleslegesen tartja fenn a kötvényvásárlási programot, a jegybank szerint azonban a Brexit okozta bizonytalanság miatt továbbra is támogatni kell a gazdaságot.

Mark Carney magabiztosan nyilatkozott: biztos benne, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Bizottság megállapodásra jut Brexit-ügyben, az ország nem fog szerződés nélkül távozni a közösségből. Pedig a múlt hónapban még azt mondta, hogy „kellemetlenül magas a kemény Brexit valószínűsége”. Egyezmény nélküli távozás esetén azonban a jegybank képes lesz enyhíteni a Brexit hatását a brit háztartásokra nézve, bár nem részletezte, hogyan képzeli el ezt a segítséget.

Carney szerint vannak határok a devizagyengülésben, amelyeket a jegybank már nem tolerál. A Brexit-szavazás óta a font csaknem 15 százalékot gyengült az euróhoz képest, de idén már nem mozgott érdemben a közös devizához képest. A kormányzó szavaiból azonban arra lehet következtetni, hogy a Brexit utáni jelentős árfolyamzuhanás esetén a jegybank kamatot emelhetne a font védelmében. Ezzel nyernek értelmet a kormányzó augusztusi szavai: a legutóbbi kamatemeléskor azt mondta, hogy nincs ok sietni a szigorítással, mivel nem ismerik még a Brexit feltételeit. Carney vélhetően azért óvatos, nehogy magas kamatkörnyezetben érje a Brexit az országot, és ne legyen mozgástere a kamatemelésre.

Aggódnak az elemzők is

A fogyasztói és üzleti bizalom mellett a fogyasztói árak szenvednék meg legjobban a megállapodás nélküli Brexitet – erre jutott a UK in a Changing Europe londoni elemző műhely tanulmánya. A jelentés szerint a jegybank sem tudná kivédeni a kemény Brexit következményeit, mivel nem tudná alacsonyan tartani a kiskereskedelmi árakat, nem tudná támogatni a háztartási kiadásokat. Az elemzőház szerint a húsfélék és a feldolgozott élelmiszerek kiskereskedelmi ára 7,3, illetve 3,7 százalékkal emelkedne, de ha a font tovább gyengül, akkor drasztikusabb lehet a hatás.