A BMW törte meg elsőként a fifti-fifti korszakot Kínában

A külföldiek kínai beruházásait megkönnyítő intézkedések első európai autóipari haszonélvezője a BMW lesz, amely 3,6 milliárd euró fejében az eddig engedélyezett 50-ről 75 százalékosra növeli tulajdonrészét a Brilliance-szal közös vállalatában, a BMW Brilliance Automotive-ban. Az ügyletet 2022-ben zárják, amikor is végleg eltörlik a külföldieket érintő tulajdonszerzési korlátozásokat az autóiparban – írja a Reuters. A bajor luxusautó-gyártó számára ezzel megnyílik a lehetőség, hogy a versenyképes bérekkel dolgozó kínai üzemének kapacitását növelje, s helyben szolgálja ki termékeivel a világ legnagyobb autópiacát. A BMW egyben függetleníti magát az autóipart sújtó amerikai–kínai vámháború káros hatásaitól. Dél-karolinai üzeméből például áthozhatja egyes modelljeinek (X4, X5, X6 városi terepjárók) gyártását, ezzel mentesítve magát az importvám megfizetésétől.

Harald Krüger vezérigazgató a BMW Brilliance senjangi üzemében egy új korszak kezdetéről beszélt, és méltatta Li Ko-csiang miniszterelnököt, aki személyesen járt közben a BMW érdekében. Pozitívumként eshetett a latba, hogy a bajorok egy újabb senjangi üzem megépítését ígérték meg, ebbe

3 milliárd eurót ruháznak majd be. Ezután tehát a kínai gyártásnak köszönhető nyereségen nem a tulajdonrészeknek megfelelő 50-50 százalékban osztoznak partnerükkel, hanem a háromnegyedét vághatják zsebre a bajorok – és hozzájuk hasonlóan mindenki más, aki a közös vállalatokban lévő részesedését 50 százalék fölé emeli.

A Brilliance részvényesei nem voltak elragadtatva a bejelentéstől, a hongkongi tőzsdén jegyzett cég árfolyama az idén már a felére csökkent a BMW többségi tulajdonhoz jutását övező félelmek miatt. Csütörtökön fel is függesztették a Brilliance részvényeivel való kereskedést. Annál meglepőbb, hogy a BMW részvényesei sem úsztak örömmámorban, a bejelentést 1,5 százalékos esés követte, melynek hátterében a kínai partnerekkel szembeni bizalmatlanság állhat. A DAX index ezzel egy időben csak

1 százalékos mínuszban járt.

A BMW példája számos követőre talált: a Mercedest gyártó Daimler és a Honda már bejelentette, hogy többségi tulajdont akar szerezni kínai vegyesvállalatában. A beruházások megkönnyítésére válaszul szerdán a Toyota is jelezte, hogy luxusmárkájának, a Lexusnak saját tulajdonú összeszerelő üzemet tervez Kínában. Az új, zöldmezős beruházásoknál már engedélyezhető a százszázalékos külföldi tulajdonlás is. Erre alapozva kezdte meg a Tesla a sanghaji gyárának építését, amelyhez az amerikai elektromosautó-gyártó helyi finanszírozást kérne. A Tesla a gyártást és a kereskedelmi hálózatot is kínai partnerek bevonása nélkül építheti ki.