Uniós vita lassítja az energiaszektor zöldítését

Egy uniós konfliktus bonyolíthatja az ambiciózus francia energiaügyi tervek megvalósítását. A háttérben az áll, hogy az EDF francia energiaszolgáltató vállalat elektromos áram termelésére és raktározására alkalmas duzzasztógátakra vonatkozó üzemeltetési joga néhány évvel ezelőtt lejárt. Az Európai Unió viszont akadályozza ennek a meghosszabbítását, mert inkább azt szeretné, ha más cég is esélyt kapna az üzemeltetésre. A lehetőségre a francia olajvállalat, a Total S. A., valamint a Statkraft A. S. norvég áramtermelő cég is lecsapna, ám az EDF igazságtalannak tartja, hogy kirekeszthetik az új tenderekből. „Beruházások és koncessziók állnak parkolópályán az EU versenyjogi részlegével való nézeteltérés miatt” – mondta Virginie Schwarz, a francia környezetvédelmi minisztérium energiaügyi igazgatója. A felek között immár negyedik éve folyó vita a Bloomberg szerint több mint 2 milliárd euró potenciális befektetést fagyaszthatott be.

A francia kormány szeretné, ha 2035-re az ország energiatermelésének már csak 50 százaléka származna nukleáris forrásból a mostani több mint 70 százalék helyett, és egyre nagyobb teret biztosítana a megújuló energiaforrásoknak. Ezen terv megvalósításához pedig elengedhetetlen lenne új energiatároló egységek létesítése, illetve a meglévők megfelelő kihasználása. A kabinet eredetileg október végén hozta volna nyilvánosságra a 2018–2028-as időszakra vonatkozó energiaügyi stratégiáját, ám végül no­vemberre halasztotta a hosszú távú tervek bemutatását – írja a Reuters kormányzati forrásra hivatkozva. Macron korábban azt szerette volna, ha már 2025-re 50 százalékra csökkentik az atomenergia részarányát az áramtermelésben, ám végül tavaly a környezetvédelmi miniszter, Nicolas Hulot – aki a múlt hónapban lemondott – elismerte, nem tudják magukat tartani a kampányprogramban ígért célhoz.

Franciaország vízszivattyúval működtetett energiatárolási kapacitása 4,2 gigawattnyi. A francia kormány arra az egyezségre próbálta rábírni az uniós versenyjogi hatóságokat, hogy adják meg az állami tulajdonban lévő EDF számára a kérdéses üzemeltetési jogokat, cserébe pedig a szolgáltató vállalja egy gigawattnyi extra kapacitás kiépítését, ami mintegy egymilliárd euróba kerülne. Az EDF vízenergiával foglalkozó részlegének élén álló Yves Giraud szerint az EU nem hajlott az egyezségre. Franciaország előtt mindenesetre a májusi európai parlamenti választás esetleg megnyithatja az eddig zárt kapukat, és a megváltozott körülmények között lehetőség nyílhat arra, hogy rendezzék az ügyet az Európai Unióval.