Brüsszel fájdalmassá teszi a kilépést

Brüsszel felgyorsítja a felkészülést a megállapodás nélküli Brexitre, az Európai Bizottság tegnapi ülésén 14 konkrét intézkedést javasolt az Európai Parlamentnek és az

Európai Tanácsnak a negatív hatások mérséklésére. A lépések többek között lehetővé teszik, hogy az uniós bankok március 29. után egy évig még használhassák derivatív ügyletekre a brit elszámolóházakat, és megkönnyítik a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek átvitelét a kontinensre. A brit légitársaságok továbbra is használhatják a tagállamok légterét és repülőtereit, de a működésüket korlátozzák, így például nem közlekedtethetnek járatokat két uniós ország között. A javaslat értelmében határellenőrzésnek kell alávetni az összes Nagy-Britanniából érkező élő állatot, és állati terméket is. Az intézkedéscsomag összesen nyolc szektort érint, csupán korlátozott időre érvényes, és egyoldalú, vagyis semmiféle konzultációt nem folytatnak róla Londonnal.

A brit kormány kedden döntött arról, hogy felgyorsítja a felkészülést az úgynevezett hard Brexitre, és kétmilliárd fontot szabadított fel erre a célra.

A brit gazdasági szereplők rémülten figyelik, hogy az ország egyre közelebb kerül ehhez a lehetőséghez. Öt legnagyobb érdekképviseleti szervezetük – a kereskedelmi kamara, az iparszövetség, a vállalatvezetőket tömörítő Institute of Directors, a kisvállalkozók szövetsége és a feldolgozóipart képviselő EEF – közös közleményben figyelmeztette a politikusokat, hogy a végtelen belső vitáikkal és az időhúzással káoszba taszíthatják a gazdaságot, és felszólították a képviselőket, hogy támogassák a Brüsszellel kötött kilépési megállapodást. Az EU-ból való kizuhanásra ugyanis a legtöbb brit cég nem készült fel, és erre most már nincs is elég idejük. A bizonytalanságok miatt befagyasztották a munkahelyteremtésre, a béremelésre és a termelékenység fokozására szánt befektetéseket, és további pénzt és értékes időt emészt fel a raktárkészletek felhalmozása, a kereskedelmi útvonalak áthelyezése, valamint az irodák és gyárak áttelepítése az országból – figyelmeztettek.

Aggodalmaikat alátámasztja a PwC adótanácsadó előrejelzése, amely szerint Nagy-Britannia jövőre az ötödik helyről a hetedikre csúszhat a világ legnagyobb gazdaságai között a Brexit miatt. A PwC 2019-re 1,6 százalékos brit GDP-növekedést vár – abban az esetben, ha sikerül elkerülni a megállapodás nélküli kilépés okozta sokkot –, míg a francia gazdaság 1,7, az indiai pedig 7,6 százalékkal bővülhet. Az utóbbi felkerülhet az ötödik helyre, míg Franciaország marad a hatodik.

A Brexit körüli bizonytalanságok és a gyenge font visszafogta a fogyasztást is, az új inflációs adatok azonban némi megkönnyebbülést hoznak. Az olajár visszaesése miatt a fogyasztói árak 2017 márciusa óta novemberben emelkedtek a legkisebb mértékben, az éves inflációs ráta 2,3 százalékos lett csupán.

A képzett munkaerőt várják a Brexit után

Az uniós állampolgárok nem élveznek kiváltságokat a Brexit után, Nagy-Britannia a képzett bevándorlókat részesíti majd előnyben – derült ki a kormány tegnap nyilvánosságra hozott fehér könyvéből. A dokumentum nem tartalmaz konkrét célszámot a nettó bevándorlást illetően, csak annyit fogalmaz meg, hogy erősen csökkentik majd a migrációt a konzervatív párt 2017-es választási ígéretének megfelelően: akkor évi százezer fő alá akarták ezt visszaszorítani. A kormány ígéretet tesz arra is, hogy elegendő átmeneti időt biztosít majd a brit gazdaság számára ahhoz, hogy alkalmazkodjon az új rendszerhez.