Mélyponton a brit feldolgozóipari hangulat

Kilencnapos mélyponton nyitott a brit tőzsde a Brexit-megállapodás elfogadását övező bizonytalanságok miatt, az FTSE 100 napközben is mélyen pirosban maradt. A font árfolyamát viszont stabilizálta, hogy elhárulni látszik a szabályozatlan kilépés veszélye, miután a parlament kedd este elfogadott egy határozatot, amely döntő beleszólási jogot ad a képviselőknek a jövő meghatározásába. A lehetőségek közé tartozik az is, hogy az Egyesült Királyság bennmarad az Európai Unióban, a J. P. Morgan elemzői szerint ennek az esélye a korábbi 20-ról 40 százalékra nőtt.

A parlament kedd este kezdte meg a vitát a Brüsszellel kötött kilépési megállapodásról, és azonnal megalázó vereséget mért a kormányra, amely arra kényszerült, hogy nyilvánosságra hozza annak a jogi útmutatásnak a teljes szövegét, amelyet a kabinet jogi főtanácsadója a dokumentumhoz fűzött. Ebből kiderül, hogy a megállapodás bírálóinak igazuk van, az Egyesült Királyság végleg beleragadhat egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val az úgynevezett tartalékmegoldás miatt, amellyel elkerülhető a fizikai ellenőrzés visszaállítása az ír–északír határon. Eszerint egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az EU és az Egyesült Királyság között abban az esetben, ha 2020 végéig, az átmeneti időszak lejártáig nem jön létre az átfogó kétoldalú kereskedelmi megállapodás. A jogi útmutatásból az is kiderül, hogy az ígérettel ellentétben kénytelenek lesznek vámellenőrzésre Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között.

A gazdasági szereplők részéről is egyre nagyobb nyomás nehezedik Theresa May kormányára. Az autó­gyártók szövetsége kritikusnak tartja a megegyezést Brüsszellel a vásárlói bizalom erősítése és az eladások csökkenésének megállítása érdekében. A tegnap nyilvánosságra hozott adatok szerint az év első két hónapjában 6,9 százalékkal kevesebb új autót adtak el az országban, mint 2017 azonos időszakában, a kereslet csak novemberben 3 százalékkal esett vissza.

A feldolgozóipar a képzett munkaerő hiánya miatt aggódik, ha a kilépés után nem jön uniós utánpótlás. A Barclays Corporate Banking felmérésének eredménye szerint ugyanis a 16–23 éves brit fiataloknak csupán a 6 százaléka tervezi, hogy a szektorban dolgozzon, 47 százalékukat viszont ez a lehetőség egyáltalán nem érdekli. Megállapodás híján pedig súlyos problémákat okozhatnak az elhúzódó vámeljárások, az új tarifák és egyéb kereskedelmi korlátok. Az ágazati hangulat romlását jól mutatja, hogy az IHS Markit/CIPS beszerzésimenedzser-indexe (BMI) novemberben 50,4 pontra esett vissza az előző havi 52,2-ről, jócskán elmaradva az elemzők által várt 52,5 ponttól. Ez a legrosszabb eredmény a 2016-os népszavazás óta.

Az acélgyártók a versenyképességüket féltik, elsősorban az energiaárak közötti különbségek miatt. Egy friss ágazati jelentés szerint a brit vállalatok már így is kétszer annyit fizetnek az áramért, mint francia versenytársaik, és 50 százalékkal többet a németeknél. Az árolló harmadik éve folyamatosan növekszik, és egyre kevésbé teszi vonzóvá Nagy-Britanniát a külföldi tőke számára. Annak ellenére, hogy stratégiai fontosságú szektor, a kormány egyelőre semmit nem tett, hogy megvédje a Brexit hatásaitól – mondta a Reutersnek Gareth Stace, a UK Steel ágazati érdekképviselet főigazgatója.

A többség szerint rossz ötlet volt a Brexit

A britek 49 százaléka szerint rossz döntés volt a kilépés mellett szavazni, míg 38 százalék helyesli a népszavazás eredményét – derült ki a The Times számára a YouGov által készített felmérésből. 2017 nyara óta gyakorlatilag minden közvélemény-kutatás hasonló eredményt hozott, de a mostani 11 százalékpontos különbség az eddigi legnagyobb. | VG