Németország jelentősen növeli védelmi kiadásait

Több évtized elteltével Németország ismét a haderőfejlesztés útjára lép: 2025-ig több mint 200 ezresre növeli most 172 ezer fős haderejét – közölte a védelmi tárca. A tervek szerint hét év múlva 186 ezernyi hivatásos, főállású katona lesz szolgálatban, továbbá 17 ezer tartalékos. A Védelmi Minisztérium arra is számíthat, hogy ezzel párhuzamosan a haderő GDP-arányos költségvetése is megnő, 2024-re elérheti az 1,5 százalékot. Ez azonban még mindig távol van a NATO alapszerződése által megkívánt és a Németország által is vállalt GDP-arányos 2 százaléktól. Ezt a szintet a NATO-tagállamok közül csak az Egyesült Államok teljesíti. Donald Trump elnök többször európai szövetségesei szemére vetette, hogy nem biztosítanak elég forrást a védelmi szektornak. A minisztérium is emlékeztetett: Németország döntő tényező a NATO európai gyors reagálású haderejében, és vezető szerepet vállalt az unió saját védelmi projektjében, a PESCO-ban, így nem maradhat ütőképes hadsereg nélkül.

A tárca hangsúlyozta, hogy a Bundeswehr állománya mellett a felszereltsége is azonnali modernizációra szorul. Egy év eleji szakmai tanulmány szerint működnek ugyan a legszükségesebb fegyverrendszerek, de hatékonyságuk minimális, az állomány felszereltsége pedig „drámaian rossz”. Úgyszintén fejlesztésre szorul a kibervédelmi haderő, különösen amiatt, hogy elemzők szerint az egyik fő veszélyforrás, Oroszország félelmetes digitális hadsereggel rendelkezik. Hans-Peter Bartels, a szövetségi parlament védelmi biztosa hangsúlyozta, hogy a csaknem teljes foglalkoztatottság korában igen nehéz lesz megtalálni a szükséges állományt a munkaerőpiacon. A múlt heti adatok szerint a szezonálisan igazított munkanélküliség 3,3 százalékra esett októberben, ami 38 éves mélypont.

A német haderő létszáma gyorsan zuhant a Szovjetunió felbomlása óta: 1990-ben még félmilliós volt a Bundeswehr, 2015-ben viszont már csak 168 ezres. A Krím félsziget orosz bekebelezése óta viszont Berlin egyre inkább a hadi kiadások növelése felé fordul. A kormányzati terveknek megvan a társadalmi támogatottságuk is. Tavaly még a lakosság 32 százaléka helyeselte a hadi kiadások növelését, idén viszont már 43 százalék. Bartels is úgy fogalmazott: az emberek érzik, hogy Oroszország újra fenyegetést jelent, és szeretnék, hogy a Bundeswehr erősebbé váljon.