Értékes cégeket kínálnak eladásra Szerbiában

Már csak mintegy nyolcvan magánosításra szánt állami vállalat maradt Szerbiában, közöttük akadnak jól működő, nyereséges vállalatok is. A Simpo bútorgyár, a Yumco textilüzem, a pancsovai Petrohemija olajfinomító vagy a krusevaci kenőanyaggyár, a FAM, mind-mind olyan cég, amely évtizedekig igazi márkanévnek számított nemcsak Szerbiában, de a környező országokban is. A FAM iránt az amerikai Valvoline érdeklődik. A magánosítás még a kilencvenes évek elején, a többpártrendszer bevezetésével elkezdődött, de az egykori délszláv állam széthullása, a NATO-bombázás és más válságok lassították a folyamatot. Az utóbbi három évben viszont felgyorsultak az események, részben azért, mert az ország a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodásokban kötelezte magát a privatizáció felgyorsítására.

A közelmúlt nagyobb volumenű sikeres privatizációi közül kiemelhető a Bor Bányászati és Kohászati Központ, amelyet a kínai Cecsin Mining vásárolt meg, valamint a belgrádi PKB mezőgazdasági holding, amelyet az Abu-Dzabiban alapított Al Dahráé lett.

Néhány magánosításra vonatkozó pályázati kiírás jelenleg is érvényben van. A valjevói Valjevska Pivara sörgyár, az Újvidéki Kikötő vagy az vízi objektumok és erőművek építésére specializálódott Hidrotehnika még megvásárolható.

A legnagyobb állami vállalat, az Elektroprivreda villanygazdaság esetében 2020-ra tervezik egy úgynevezett professzionális menedzsment kinevezését, ami sokak szerint a magánosítás irányába tett első lépésként fogható fel, de konkrét döntés erről egyelőre nem született.

A kilencvenes években és az ezredforduló után nagyon sok volt az úgynevezett sikertelen privatizáció, amikor egy-egy céget eleve azért vettek meg, hogy bezárják és feldarabolják, vagy amikor az új tulajdonos nem tartotta magát a szerződésben vállalt kötelezettséghez, és megszakították a folyamatot, de ezek a cégek rendre tönkre is mentek.