Gúzsba kötik a kormányt a képviselők

A brit kormánynak három napon belül a parlament elé kell terjesztenie a B tervet, ha a képviselők leszavazzák jövő kedden a Brüsszellel tető alá hozott kilépési megállapodást. Az alsóház tegnap 308 igen és 297 nem szavazattal fogadta el a Dominic Grieve konzervatív képviselő által benyújtott módosító indítványt. Ezzel Theresa May kormánya már a második megalázó vereséget szenvedte el a héten, mi­után az alsóház egy nappal korábban támogatta azt a törvénymódosítást is, amely hard Brexit esetén megfosztja az adóhatóságot bizonyos jogköreitől. 1978 óta most először veszített el a kormány költségvetési törvénnyel kapcsolatos szavazást. Bár a módosítás gyakorlati hatása korlátozott, komoly figyelmeztetést jelent a kormányfőnek, hogy húsz konzervatív képviselő is megszavazta. Ráadásul hasonló módosításokat terveznek több más törvényhez is azzal a céllal, hogy lehetetlenné tegyék a megállapodás nélküli kilépést.

A tegnapi szavazás után némileg erősödött a font a dollárhoz képest, de ez az utóbbi gyengélkedésével is magyarázható, a piacok ugyanis már beárazták, hogy a parlamentben a jelenlegi állás szerint semmi esély a Brüsszellel kötött kilépési megállapodás elfogadására. Ha a képviselők valóban elutasítják az egyezményt, akkor az ellenzéki Munkáspárt azonnal benyújtja a kormány elleni bizalmatlansági indítványt – közölte tegnap a párt árnyékkormányának két tagja.

Közben a kormányfő kétségbeesetten igyekszik megszerezni a támogatást a brüsszeli megállapodáshoz, és a közvélemény meggyőzéséhez még a népszavazási kampányban bevetett, ellentmondásos egészségügyi adut is felmelegítette. A héten ismét azt állította, hogy a kilépéssel felszabadított pénz egy részét az állami egészségügyi ellátásra (NHS) fordítják majd. Ígéretei szerint 2023–2024-re évente 20,5 milliárd fonttal emelik majd az NHS-nek szánt összeget, az eddiginél több orvost és ápolót képeznek, sok ezer főnyi pótlólagos személyzetet csábítanának az országba külföldről, és 700 millió fontot átcsoportosítanak az adminisztratív kiadásokból a digitális szolgáltatások, például az online háziorvosi konzultációk fejlesztésére. Az alapellátásra és a gondozásra, otthoni ápolásra évente 4,5 milliárd fonttal szánnak többet – ami 1948, az NHS alapítása óta a legkisebb növekedés lesz. Kérdés azonban, hogy miből lesz elegendő pénz, hiszen a kormányzat saját helyzetelemzése is azt mutatja, hogy a brit gazdaság lassabban fog növekedni, mint ha az Európai Unió tagja maradna, vagyis kevesebb pénz jut majd a közkiadásokra – emlékeztetett a Financial Times. A lap ismertette a University College London (UCL) egyetem által a közlekedési minisztérium számára összeállított hatásvizsgálati jelentést is, amely szerint akár hatnapos torlódásokat okoz majd a legforgalmasabb angliai kompkikötőbe, Doverbe vezető utakon már az is, ha hetven másodperccel nő a kontinensre átkelő teherautók jelenleg kétperces vámvizsgálata és útlevél-ellenőrzése. A késlekedés hatására több mint 27 kilométeren torlódik majd fel a kocsisor. Egy nyolcvan másodperces csúszás már megoldhatatlan problémákat okozna, és állandósult forgalmi dugót hozna létre az egész országban a tanulmány szerint, amelyet még 2017-ben átadtak a tárcának, azonban soha nem publikálták. A veszélyre már többször felhívták a figyelmet a brit üzleti szektor szereplői. A japán Honda angliai üzeméhez például hétpercenként érkeznek a kamionok az uniós beszállítóktól, és a raktárakban mindössze egynapi termeléshez szükséges készlet van. Az autógyár szakértői szerint minden negyedórányi késedelem 850 ezer font (305 millió forint) halmozott éves veszteséget okozna a cégnek.

Hatalmas dugókat okozna

80

másodperces csúszás

a vámvizsgálatban