Sokáig megoldatlan maradhat az ukrán–orosz földgázvita

Májusban folytatja az egyez­tetéseket Ukrajna és Orosz­ország a tranzit­meg­ál­la­po­dás meghosszabbításáról, a felek ugyanis a héten, uniós közvetítéssel zajlott tárgyaláson nem jutottak közös nevezőre. Az ukrán állami gázvállalat, a Naftogaz szerint a történtek nem tekinthetők meglepő fordulatnak, Moszkva ugyanis szándékosan az időhúzásra játszik. „A Gazprom halogatja a valós tranzitmegbeszéléseket, amíg megépül az Északi Áramlat II. Utána pedig azt mondhatják, már nincs szükség az ukrán tranzitútvonalra” – nyilatkozta Jurij Vitrenko, a Naftogaz vezérigazgató-helyettese a Reutersnek.

Az Északi Áramlat II. gázvezeték, amely a Gazprom, a német Uniper és Wintershall, valamint a francia Engie közös projektje, várhatóan még idén megépül, és a segítségével kiküszöbölhető lehet az ukrajnai tranzit. Ez Kijevnek nagy érvágás lenne, hiszen az ebből származó bevételek az ország GDP-jének 3 százalékát adják. Angela Merkel német kancellár tavaly már arra kérte Vlagyimir Putyint, hogy ne szűnjön meg Ukrajna tranzitszerepe azt követően sem, hogy használni kezdték az Északi Áramlat II. vezetéket. Az orosz elnök kijelentette: Moszkva kész meghosszabbítani a 2019 végén lejáró tranzitmegállapodást, de csak gazdaságilag megfelelő feltételek mellett.

A Reuters úgy tudja, Maros Sef­co­­vic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke azt javasolta a Gazpromnak és a Naftogaznak a hétfői tárgyaláson, hogy a két ország tízéves szerződés keretében állapodjon meg évi minimum 60 milliárd köbméteres garantált szállításról, amelyet 30 milliárd köbméteres mennyiséggel lehetne bővíteni. Azonban sem a Naftogaz, sem a Gazprom részéről nem érkezett nyilatkozat ezzel kapcsolatban.

A két cég közötti feszültség ráadásul nem kizárólag a tranzitkérdésre vezethető vissza – egy hosszú jogi vita ügyében egy stockholmi bíróság úgy határozott 2018 februárjában, hogy a vállalatoknak kompenzálniuk kell egymást. A Naftogaz végül 2,56 milliárd dollárt keresett az ügyön, amely a Gazprom fellebbezése miatt még évekig húzódhat.

Duplázhat Litvánia

Kétszeresére nőhet a litván Klaipeda kikötőjében létesített terminálon átfolyó cseppfolyós földgáz volumene, amint 2021 után működésbe lépnek

a Lengyelországot és Finnországot érintő új gázvezetékek – írja a Reuters. Litvánia 2014-ben kezdte meg a Függetlenség névre keresztelt importterminál használatát azzal a céllal, hogy megtörje a Gazprom monopóliumát Litvánia, Lettország és Észtország területén. A létesítmény 2,7 millió tonnás éves kapacitásának maximum a harmadát használják ki, de az üzemeltető abban bízik, hogy ezt az arányt feltornázhatják 40-50 százalékra is. | VG

2,7

millió tonnás éves kapacitásának maximum

a harmadát használják ki