A parlament csak alternatívákat tesztel

Ma szavaz a brit alsóház azokról a javaslatokról, amelyek alternatívái lehetnek a kormány és az Európai Unió által kötött kilépési megállapodásnak. A font némileg erősödött tegnap, miután a parlament előző éjszaka 329 szavazattal 302 ellenében kivette a Brexit-folyamat irányítását a kormány kezéből. A nem kötelező szavazásokkal azt próbálják kideríteni, milyen megoldások elfogadásához biztosítható reális eséllyel parlamenti többség – ha egyáltalán létezik ilyen.

Olyan forgatókönyvek is napirendre kerülhetnek, amelyek ellentétesek azokkal a célokkal, amelyek miatt az Egyesült Királyság eredetileg a kilépés mellett döntött. Ilyen például a Brexit utáni vámunió a 27-ekkel, amely jelentősen korlátozná, hogy London szabadkereskedelmi megállapodásokat kössön az EU-n kívüli országokkal. Opció az is, hogy az ország tagja maradna az egységes európai piacnak, ami garantálná az áruk, szolgáltatások és személyek szabad áramlását, miközben az Egyesült Királyság – és a szavazók – számára elsődleges fontosságú a bevándorlás feletti ellenőrzés visszaszerzése.

Theresa May kormányfő változatlanul azt tervezi, hogy „amennyiben lehetséges”, a héten ismét szavazásra bocsátja a kilépési megállapodást is, vagyis reményei szerint sikerül megszerezni hozzá a kellő támogatottságot. Erre egyelőre változatlanul semmi esély, a kormánytöbbséget biztosító északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) a legfrissebb hírek szerint inkább a határidő meghosszabbítását támogatja. A Brexit körüli bizonytalanság újabb bizonyítéka, hogy a brit bankok februárban hagyták jóvá az elmúlt hat év legkevesebb jelzálogát. A nettó hitelösszeg ugyan 711 millió fonttal nőtt, de ez a legkisebb emelkedés 2016 áprilisa óta, és csak a fele a tavalyi átlagnak. Lassult a fogyasztói hitelfelvétel is, csupán 3,8 százalékos növekedést jegyeztek februárban az előző év azonos időszakához képest – számolt be a Reuters.

Írország nagy eséllyel öt százalékot veszít

Egy esetleges rendezetlen Brexit 80 ezer munkahelyet veszélyeztet Írországban, ahol a GDP tíz év múlva 5 százalékkal lehet alacsonyabb, mint akkor, ha az Egyesült Királyság az EU tagja maradna. A brit kilépés azonban még akkor is 2,6 százalékkal zsugorítja az ír gazdaságot a következő évtizedben, ha Londonnak sikerül megállapodnia az EU-val – derült ki a dublini kormány tegnap nyilvánosságra hozott, eddigi legátfogóbb hatástanulmányából. Ez utóbbi megoldás a foglalkoztatottságot 1,8 százalékkal csökkentené, és 0,7 százalékos bércsökkenéshez vezetne. A rövid távú hatásokat sokkal nehezebb felmérni, mert minden attól függ, mennyire lesz zökkenőmentes az átmenet. A Brexit csak egyetlen területen járna előnyökkel Írország számára: jelentősen megnőnének a külföldi befektetések, elsősorban a banki és egyéb pénzügyi szektorokban, de ez a pozitív hatás sem ellensúlyozhatja a negatív kereskedelmi következményeket. | VG