Donald Trumpnak üzentek

Megállapodás nélkül ért véget Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető három és fél órás vlagyivosztoki négyszemközti találkozója, a kormánytagok részvételével tartott kibővített megbeszélésről pedig még közleményt sem adtak ki. Ez nem okozott meglepetést, a tárgyalások elsődleges célja szakértők szerint az volt, hogy mindkét fél megmutassa Donald Trump amerikai elnöknek, nem az Egyesült Államok az egyetlen főszereplő a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésében, és Kína mellett Oroszország is érvényesíteni akarja regionális érdekeit. Kim pedig a saját politikai legitimációját erősítette azzal, hogy egy újabb nagyhatalom vezetőjével ült tárgyalóasztalhoz.

Moszkva ugyan Pekinggel együtt korábban sürgette az észak-koreai ENSZ-szankciók enyhítését, a Biztonsági Tanács állandó tagjaként 2006 óta mindkét ország megszavazta a büntetőintézkedéseket, és nyíltan nem is szegi meg őket, tehát ezen a téren Kim nem számíthatott segítségre Putyintól. A szankciók egyre több problémát okoznak az észak-koreai gazdaságnak, amely a dél-koreai központi bank szerint tavaly 3,5 százalékkal zsugorodott az előző évhez képest. Bár külföldi megfigyelők szerint egyelőre nincs jele újabb humanitárius válságnak vagy éhínségnek, a nyárra azonban már élelmiszerhiány várható. Cso Pong Hjun, a szöuli IBK gazdasági kutatóintézet elemzője azt mondta a Fox Newsnak, hogy Észak-Koreának több mint egymillió tonna élelmiszerre van szüksége, és Oroszországtól remél több százezer tonnányi segítséget, elsősorban gabonát és lisztet. A szankciók miatt Moszkva csak humanitárius segítséget nyújthat, és márciusban már útnak is indított egy több mint 2 ezer tonnás búzaszállítmányt Észak-Koreába.

A szankciókkal lehetett kapcsolatos Kim másik kérése is, bár ezt információk hiányában csak feltételezhetjük. Valószínűleg azt kérte Putyintól, hogy a BT 2397-es határozata ellenére az év vége után is engedélyezze észak-koreai vendégmunkások alkalmazását Oroszországban – akár „feketén”, turistavízummal rendelkezők esetében is. Az ENSZ 10 ezerre teszi az orosz erdőgazdálkodásban alkalmazott észak-koreai vendégmunkások számát (korábban 50 ezren voltak), és a bérükből származó bevételre égető szüksége van Phenjannak. A rezsim becslések szerint több százmillió dollárhoz jut évente a vendégmunkások által, ami jelentős összeg ahhoz képest, hogy szakértők 5 milliárd dollár körülire becsülik az ország teljes devizatartalékát. (Független forrásból származó információ erről nincs.) A tartalék legjobb esetben három-öt éven belül, de akár már jövőre kimerülhet.