Halogatják a villamos energia árának emelését

Nem emelkedik az áram ára, és érvényben marad a közszférában az állami intézményekre és a közüzemi vállalatokra vonatkozó létszámstop – erről egyezett meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a szerb kormány, illetve a jegybank vezetőivel folytatott tárgyalásain. Jóllehet az IMF már nem hitelezője Szerbiának, de tapasztalatával segíti a nyugat-balkáni államot, amelynek reformintézkedéseit továbbra is közösen koordinálják. Az IMF képviselői heteken át vizsgálták a legutóbbi ottjártuk óta eltelt időszak fejleményeit és eredményeit, eközben láttak napvilágot olyan híresztelések, amelyek szerint a tanácsadói követelni fogják Belgrádtól az áram árának emelését. Végül azonban Sinisa Mali pénzügyminiszter és Jan Kees Martijn, a Nemzetközi Valutaalap szerbiai delegációjának vezetője is megerősítette, hogy tárgyalásaikon felmerült ugyan a villamos energia árának valós piaci szintre hozása, de az érzékeny témában nem született megállapodás. Mali szerint nem tudtak dűlőre jutni az emelés mértékéről. A valutaalap delegációvezetője pedig úgy fogalmazott, hogy az elektromos energia ára fontos téma, mert hatással van a beruházásokra és a gazdasági fejlődésre. A lakosság szempontjából viszont komoly szociális vetülete is van, ezért nem született döntés a drágításról. Szerbiában jelenleg egy kilowattóra áram átlagosan 0,066 euróba, azaz a magyarországi felébe kerül. Az IMF küldöttsége most második alkalommal látogatott Szerbiába, hogy felülvizsgálja a tanácsadói megállapodást. Értékelésük szerint erőteljes a gazdasági fejlődés, csökkent az államadósság, alacsony és ellenőrzött az infláció, az ország, ha esetenként némi késéssel is, de végrehajtotta a fontos reformokat.

A valutaalappal korábban született megállapodás értelmében létszámstopot hirdettek az állami szférában. Ha más formában is, de a korlátozás ezután is érvényben marad. Hatályon kívül helyezik ugyan a létszámstopot, de ezzel egyidejűleg az állami foglalkoztatottak számát maximálnák, és ezen felül nem vehetnének fel senkit. Így szeretnék továbbra is féken tartani a korábban jelentősen burjánzó, szívességalapú foglalkoztatást, amikor helyi és magasabb szintekről kikopott politikusokat és a holdudvarukat „ejtőernyőzték” jól fizető, de sokszor fölöslegesen kreált állásokba. Valójában az új szabályozás célja az, hogy ha egy intézmény előzőleg úgy határozott, hogy tíz dolgozóra van szüksége feladatainak biztonságos ellátásához, akkor a tizenegyediket ne alkalmazhassa. Az IMF képviselői úgy vélekednek, hogy továbbra is korlátozni kell az állami szektorban a foglalkoztatást, hogy a reformok hatásait ne tegyék tönkre.