Lefulladt a szaúdi autógyártási projekt

Továbbra is csak álmodozhat saját autógyártásról a szaúdi királyság, miután a Toyotának nem akaródzik dollárszázmilliókat beleölni egy eleve kétes megtérülésű gigaprojektbe. Pedig a világ mások legnagyobb járműipari csoportja volt a legreménytelibb jelölt a szaúdi vezetés számára, ám úgy tűnik, hogy a terepszemle és a hosszas tárgyalások után a kapavágás helyett az udvarias visszavonulást választják a japánok. Előttük elsőként az indiai kézben lévő Jaguar Land Rovert környékezték meg, amellyel 2012-ben egy szándéknyilatkozatig jutottak el, amely szerint 1,2 milliárd dolláros költséggel egy évi ötvenezer darab kapacitású Land Rover-gyárat húznának fel, de ebből semmi sem lett. Anyacégük, a Tata Motors végül jobb ajánlatot kapott, és Szlovákia mellett tette le a voksát. A Reuters érdeklődésére a Tata azt közölte, hogy a továbbiakban a brit, a közép-európai, a kínai és a brazíliai gyártásukat fejlesztik, hogy jelen tudjanak lenni valamennyi kontinens meghatározó piacain. A Nissannal egy fokkal messzebb jutottak, de Carlos Ghosn vezérigazgató tavaly novemberi letartóztatása miatt az a beruházás is befuccsolni látszik. A japánok egy 75 százalékban szaúdi állami tulajdonú vegyesvállalat keretében megvalósuló szerződéses gyártásban gondolkodtak, de a Nissan márkanevet nem adták volna az itt készülő autókhoz.

A szaúdiak makacsul ragaszkodnak a saját autógyártáshoz, és ehhez a helyben 30 százalékos piaci részesedéssel rendelkező Toyotában vélték felfedezni az ideális partnert. A japánok legfeljebb egy kicsi, évi tízezres kapacitású összeszerelő üzemben láttak fantáziát, ahová gyakorlatilag az utolsó csapszeget is külföldről vitték volna, ám a szaúdiak ennél jóval többet akartak. Az eleve veszteséges üzletbe viszont nem ment bele egyik japán gyártó sem. Ráadásul a Toyotának már van egy olcsón termelő, 1,2 milliárd euróért felhúzott korszerű üzeme Törökországban, 150 ezer darabos kapacitással, míg a Nissan Egyiptomból látja el a kontinenst, az ottani, 2005-ben 200 millió euróért felépített gyárát az idén 28 ezer autó fogja elhagyni.

A Toyota által készített megvalósíthatósági tanulmány szerint 50 százalékos szaúdi állami támogatást kellene nyújtani az autókhoz ahhoz, hogy például a török gyártással egy szintre hozhassák az önköltségi árakat. És akkor még egy cent profitot sem hoz a gyártás. Az viszont pozitívum, hogy az állami szubvenció megkerülhetetlenségével Rijádban is tisztában vannak, a mértékével azonban kevésbé. Jellemző, hogy az a 12 milliárd dolláros csomag sem hozta lázba a befektetőket, amelyet januárban állított össze a kormány, s amelyben vámkezdeményekkel, bértámogatásokkal és adókönnyítésekkel próbált a beruházók kedvében járni.

Mohamed bin Szalmán koronaherceg aligha lehet elégedett az eredménytelenség láttán. A királyság 2030-ig szóló fejlesztési és struktúraátalakítási programjában hangsúlyos helyet foglal el az ipari termelés felfuttatása és ennek részeként 2020-ra egy nagy nemzetközi autógyártó letelepítése szaúdi földön. Az olajipari jövedelmekből a gazdaság diverzifikálását felvázoló grandiózus terv sikerét azonban számos tényező gátolja. Az autóipar esetében a helyi beszállítók és a szakképzett munkaerő hiánya, a szűk értékesítési lehetőségek és a magas bérköltségek képezik a legfőbb akadályokat. A kormányzati terv értelmében 2030-ra az évi négyszázezer darabos autóimport felét váltanák ki helyi gyártással, s az ágazatban 27 ezer új munkahelyet teremtenének, miközben a teljes iparosítási program 1,6 millió új állás létrehozását célozta meg. A fegyvergyártásban is önálló útra térnének, a következő öt évben tízmilliárd dollárt fektet az állami vagyonalap a saját hadiipari cégének fejlesztésére úgy, hogy a kiépítendő kapacitások harmada már eleve exportra termeljen. Kategorikusan senki nem mer nemet mondani a szaúdi vezetésnek, noha mielőbb érdemes lenne tiszta vizet önteni a pohárba – derül ki egy a Toyota-tárgyalásokat közelről figyelő, névtelenséget kérő forrás szavaiból. Szakértők szerint értelmesebb lenne a forrásokat inkább a vegyiparra, a gyógyszeriparra és a bányászatra koncentrálni.

Eurókötvénnyel szondázza a piacot az arab királyság

Először kísérletezik eurókötvények kibocsátásával Szaúd-Arábia, ennek megszervezésére a Goldman Sachsot és a Société Générale-t kérte fel. Az arab királyság az olajárak 2016-os összeomlásakor lépett ki ismét az adósságpiacra, hogy költségvetésében befoltozza az apadó olajjövedelmek miatt keletkező lyukakat. Azóta 60 milliárd dollár értékű kötvényt bocsátottak ki. Az eurókötvényekkel középtávon az adósságszerkezet diverzifikálását szeretné elérni a pénzügyminisztérium kebelében működő adósságkezelő szervezet. Az érdeklődés felkeltésére a két bankház befektetői körutat szervezett, amely hétfőn Londonban startolt, és a jövő kedden Münchenben fejeződik be. A Reuters forrásai úgy tudják, hogy egyelőre igényfelmérési célt szolgál a tájékoztató roadshow, korántsem biztos, hogy konkrét kibocsátás is követi. A királyság adósbesorolása volt már jobb is, jelenleg a felső középkategóriás szintet jelentő A1-ben van a Moody’snál, a Fitch Ratingsnél pedig A pluszban. A szaúdiak megítélésén sokat rontott Dzsamál Hasogdzsi rendszerkritikus újságíró tavaly októberi törökországi meggyilkoltatása, ám a pénzvilág már túllépett ezen, amit a januári 7,5 milliárd dolláros szaúdi kötvénykibocsátásra beérkezett 27,5 milliárd dollárnyi ajánlat is igazol. Az ország a harmadik negyedévben legfeljebb 5 milliárd dollár értékű iszlám kötvény kibocsátását is tervezi. | VG