A várakozásokat túlteljesítve 50 bázisponttal 17 százalékra csökkentette tegnap az alapkamatot az Ukrán Nemzeti Bank (UNB). A becslések csak 25 bázispontos lazításra számítottak. Ez volt az idei második kamatcsökkentés Ukrajnában. A jegybank közleményében a lassuló inflációra hivatkozott: ugyan az árindex 9 százalékon áll, a jegybank azonban az idén 6,3 százalékos drágulásra számít, ehhez igazította a rátát. A GDP-előrejelzést emelte az intézmény: a korábbi 2,5 helyett 3 százalékos gazdasági növekedésre számít, jövőre pedig 2,9 helyett 3,2 százalékra. Mindezekre, valamint a várhatóan stabilizálódó belső keresletre tekintettel a közlemény szerint az év végére 16 százalékra, 2021 végére pedig 8 százalékra eshet az alapkamat.
Az UNB vártnál nagyobb csökkentésének hátterében vélhetően az áll, hogy a Fed és az EKB várható monetáris lazításával az ukrán intézmény lépéskényszerbe került. Közvetlenül a kamatdöntő ülés előtt meredeken zuhant a hrivnya jegyzése, lehet, hogy a befektetők kevesellték a várt kamatcsökkentés mértékét. A deviza több mint 1 százalékot gyengült fél nap alatt, majd a vártnál nagyobb kamatvágás láttán kezdett korrigálni. Hosszabb távon az idei évben kifejezetten jól teljesít az ukrán deviza: 10 százalékot erősödött már az euróval szemben.
Elsőre úgy tűnhet, hogy a gazdaságnak a vasárnapi, előrehozott választás okozta politikai bizonytalanság előtt más sem hiányzik, mint egy alapkamat-csökkentés. Pedig a lépés jól beleillik abba a gazdasági reformfolyamatba, amelyet Volodimir Zelenszkij, a frissen megválasztott elnök megígért. Ennek két legfontosabb eleme, hogy egyrészt az elnök megpróbálja fékezni a mindent elborító korrupciót, másrészt, hogy újraindítja a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Az IMF az Ukrajnának nyújtott hitelcsomag több részletét, legutóbb egy 3,9 milliárd dollárosat tartott vissza, mert a kormányzat nem haladt a szükséges reformokkal. Zelenszkij viszont hangsúlyosan piacbarát politikát kíván folytatni, amelynek része a hitelprogram folytatása: kedvező finanszírozási lehetőségeket nyithat meg, megkönnyítheti a külföldi befektetések és beruházások beáramlását, és támogathatja az ukrán befektetőket a hazai piacon.
A monetáris tanács a döntés utáni közleményben többször hangsúlyozta a jegybanki függetlenség fontosságát, amit Zelenszkij is sokszor hangoztatott. Az UNB-vel kapcsolatosan az elmúlt évtizedekben többször merült fel a részrehajlás gyanúja, legutóbb 2016-ban, az ország legnagyobb bankja, a PrivatBank államosításakor. Az UNB a mostani kamatdöntés utáni közleményben külön kitért az IMF-hitelre, amely valóban nemzeti érdek, de mégiscsak a politikai agenda része, nem a monetáris teendőké. Néhány elemző megjegyezte: furcsa, hogy a jegybank milyen készségesen egészíti ki az új kormányzati törekvéseket.
Látszik már a Fed-hatás
Az ukrán mellett két távol-keleti jegybank is lazított: a dél-koreai 25 bázisponttal 1,5 százalékra, az indonéz szintén 25 bázisponttal 5,75 százalékra. Mindkét jegybank a kereskedelmi háború okozta gyengülő külső keresletre, valamint a várható Fed-lazításra hivatkozott. Negyed százalékkal a dél-afrika kamatszint is csökkent tegnap, 6,5 százalékra. A von és a rand kissé erősödött a lépés után, az indonéz rúpia minimálisan gyengült. | vg
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.