A munkaerőhiány egyre nagyobb gondokat okoz a régiónkban

Egyre nagyobb szüksége van Szlovákiának a külföldi vendégmunkásokra, miután a bérek növekedése ellenére a helyiek nem igazán vállalnak már minimálbérrel fizetett munkát. A nyugat-európai országok elszívóereje okoz gondot az ukrán és a szerb munkaerőpiacon, ahonnan ráadásul a fiatal és képzett munkaerő távozik.

Vendégmunkásokkal töltik be az állásokat Szlovákiában

Szlovákiában az iskolapadból kikerülő végzősök miatt júniusban megtorpant a munkanélküliség csökkenésének tartós trendje. Májushoz viszonyítva a múlt hónapban 0,09 százalékponttal, 4,97 százalékra nőtt az állástalanok aránya. „Június végén 166 ezer állástalan volt a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában, akik közül csaknem 137 ezren lettek volna képesek azonnal munkába állni. Ez utóbbiak száma az egy évvel korábbihoz képest bő 13 ezerrel csökkent” – nyilatkozta Marián Valentovic, a Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVaR) vezérigazgatója. Ennél is fontosabb, hogy négy év leforgása alatt 250 ezerről 60 ezerre olvadt a tartósan, azaz legalább egy éven át állástalanok száma. Az összességében történelmi mélyponton levő munkanélküliség (az önálló Szlovákia történetében először idén bukott 5 százalék alá a mutató) a későbbiekben tovább mérséklődhet, hiszen a munkaügyi hivatalok június végén 93 ezer betöltetlen állást kínáltak. Másrészt – a tavaly év végén 1000 euró fölé emelkedő országos átlagbér miatt is – a szlovákok egyre kevésbé hajlandók a 600–650 eurós fizetéssel járó pozíciókat betölteni. Ezért az ilyen bérfekvésű állásokat egyre inkább az Európai Unió határain kívülről érkezők töltik be. Szlovákiában már olyan, vonzó fizetést kínáló iparvállalatok is külföldi munkaerőre szorulnak, mint a nagyszombati PSA Peugeot Citroen vagy a nyitrai Jaguar Land Rover autógyár. A szlovák kormány kifejezetten támogatja külföldiek érkezését egyes hiányszakmákba. „Szlovákiában hivatalosan több mint 73 ezer külföldi dolgozik – mondta Ján Richter munkaügyi miniszter –, ebből mintegy 33 ezer uniós állampolgár. Leginkább ukránok érkeznek az unió határain túlról, napjainkban majdnem 19 ezren dolgoznak nálunk, majd a szerbek következnek 13 ezres létszámmal.” Ez példátlan fordulat Szlovákia történetében, hiszen az ország – leszámítva a szocializmus idején érkező néhány kubai és vietnámi vendégmunkást – mindig is munkaerő-kibocsátó és nem -befogadó volt. Lucia Dovalova, a Postová banka elemzője szerint a jövőben már csak mérsékelten csökken a munkanélküliek száma, egyrészt a német gazdaság lassulása, másrészt a képzett munkaerő hiánya miatt. Lubomír Korsnák, az UniCredit Bank szakértője úgy látja, hogy a nyugati országrészben még bővül az új állások száma, azonban a szegényebb keleti területeken akár hosszabbodhat is az állástalanok sora.

Szerkezeti munkaerőhiánnyal küszködnek Szerbiában

A legfrissebb adatok szerint Szerbiában 2,81 millió a foglalkoztatottak száma, a munkanélkülieké pedig 387 ezer. A mintegy hétmilliós országban a foglalkoztatottság 47,4 százalékos, a munkanélküliségi ráta pedig 12,1 százalék. A folyamatosan csökkenő munkanélküliség trendjét előrevetítve a ráta az év végéig várhatóan 10 százalék közelébe csökken.

Ahogyan a régió más országait, úgy Szerbiát is a lakosság nagyfokú elvándorlása jellemzi. Elsősorban a fiatal és képzett munkaerő távozik az országból, ezért bizonyos szektorokban máris munkaerőhiánnyal küszködnek. Leginkább az építőiparban, a vendéglátóiparban, a textil- és a bőriparban tapasztalható munkaerőhiány, de más ágazatokban is egyre nehezebb megfelelő munkaerőt találni. Az alacsony bérek és a sok esetben kedvezőtlen munkakörülmények ellenére ezekben az ágazatokban külföldiek is dolgoznak. Koszovóból, Macedóniából, Albániából és Bosznia-Hercegovinából érkeznek vendégmunkások Szerbiába.

Becslések szerint évente mintegy hatvanezer fiatal hagyja el az országot, hogy elsősorban az EU tagországaiban vállaljon munkát. Főleg Horvátországba, Szlovéniába, Németországba és Ausztriába költöznek, mert ott könnyebben szerzik meg a munka- és tartózkodási engedélyt, és a szerbiai bér háromszorosát-négyszeresét is megkereshetik.

Idénymunkásokból is nagy a hiány Szerbiában. Ennek oka, hogy egy idénymunkás havonta 350 eurót keres, míg például a szomszédos Horvátországban ugyanazért a munkáért átlagosan 600–800 eurót kaphat.

Ukrajna a régió legnagyobb munkaerő-exportőre

Hivatalos adatok szerint 3,2 millió ukrán állampolgár dolgozik külföldön, de becslések szerint a számuk valójában 7 és 9 millió közé tehető. Mindeközben Ukrajnában egyre égetőbb problémát okoz a munkaerőhiány.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint 2030-ra 15 százalékos munkaerőhiány lesz az országban, 2050-re pedig ez az arány megduplázódhat. A szakértői jelentés figyelmeztet: az ország lakossága csökken, a fiatalok elvándorolnak, az itt élők átlagéletkora rohamosan növekszik, azaz elöregedik a lakosság. További gondokat okoz, hogy a munkaadók többsége a 25–35 év közötti munkaerőt keresi, az 50-55 év fölöttieknek nagyon nehéz elhelyezkedni. A javaslatok szerint elkerülhetetlen lesz a nyugdíjkorhatár emelése, mert ilyen körülmények között az ország képtelen lesz finanszírozni a nyugdíjkasszát és a szociális-egészségügyi ellátást, az egyre csak növekvő számú nyugdíjas lakosságra ugyanis évről évre kevesebb adófizető jut.

Tavaly 9 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, az idei évre ez 8,5 százalékra csökkenhet, jövőre pedig akár 7 százalékosra zsugorodhat a jegybank előrejelzése szerint. Jelenleg 245 ezren részesülnek munkanélküli-segélyben, amelynek a maximális összege 7,5 ezer hrivnya (83 ezer forint), de ennyit csak 17 ezren kapnak, 70 ezren csupán minimális, 610 hrivnyás (6700 forint) támogatásban részesülnek. Aki huzamosabb ideig nem talál munkát, vagy elutasít legalább három állásajánlatot, vagy falusi, akinek van telke, annak egyáltalán nem jár semmiféle állami segély.

A munkaerőhiány miatt a munkaadók kénytelenek mélyebben a zsebükbe nyúlni, a hiányszakmákban az elmúlt időszakban nőttek is a keresetek. Ma a gyárakban, üzemekben átlagosan nettó százezer forintnak megfelelő 9 ezer hrivnyát lehet keresni, a közlekedési ágazatban ennek a másfélszeresét vagy akár a dupláját. A minimálbér ehhez képest bruttó 4173 hrivnya. Ám még így sem állnak sorban a munkáért. Idén az év elejétől májusig 11,2 százalékkal nőtt a betöltetlen állások száma.

Ennek oka, hogy az aktív korban lévők tömegesen indulnak külföldre a jobb kereset reményében. A legtöbben Lengyelországban dolgoznak, a számuk másfél millió lehet, bár hivatalosan négyszázezer ukrán adózik az országban. A lengyelek különféle egészségügyi-szociális csomagokkal igyekeznek megtartani a számukra értékes és még mindig olcsó ukrán munkaerőt.

Nagyon sokan dolgoznak Csehországban és Szlovákiában, de miután bevezették a vízummentességet, sokan próbálnak szerencsét Németországban is.