Néhány héten belül újraindulhatnak az amerikai szállítások a Huaweinek
A Huawei több száz ember elbocsátását tervezi az Egyesült Államokban – írta tegnap a The Wall Street Journal. Olaszországban viszont – a Reuters értesülése szerint – 3,1 milliárd dolláros befektetéssel ezer munkahelyet teremt, miután az olasz kormány a minap nemzetbiztonsági megfontolásból rendelettel terjesztette ki a magángazdaság feletti ellenőrzési jogait. A tengerentúlon a kínai cég azért kényszerül leépítésekre, mert a Trump-kormányzat májusban, szintén nemzetbiztonsági okból, feketelistára helyezte, hogy megakadályozza hozzáférését az amerikai technológiához. Az elbocsátások elsősorban a Huawei fejlesztési cégét, a Futureweit érinthetik, amely 850 munkavállalót foglalkoztat az Egyesült Államok több tagállamában. Összesen egyébként 1500-an dolgoznak a kínai technológiai társaságnak Amerikában.
A Huawei korábban figyelmeztetett, hogy a feketelistázás miatt az éves bevétele az eredetileg megcélzott mintegy 130 milliárd dollárról százmilliárdra csökken idén és jövőre is. Június végén azonban Donald Trump – a Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott találkozója után – bejelentette, hogy az amerikai cégek mégis eladhatják termékeiket a Huaweinek, ha ez nem sért nemzetbiztonsági érdeket. A Reuters tegnapi értesülése szerint két héten belül megkaphatják az értékesítési engedélyt a Huawei amerikai partnerei. A gyors végrehajtás a csipgyártók lobbizásának és a kínai politikai nyomásnak köszönhető. Tavaly a Huawei által alkatrészekre költött 70 milliárd dollárból 11 milliárd dollár jutott az egyesült államokbeli cégeknek, egyebek között a Qualcommnak, az Intelnek és a Micron Technologynek.
A kémkedéssel vádolt vállalat szerint az lenne az észszerű megoldás, ha végleg levennék a feketelistáról, hiszen nem bizonyítottak rá releváns jogsértést, és állítja, hogy nem jelent kiberbiztonsági kockázatot sem. Amerikai kormányzati tisztségviselők ugyanakkor az elmúlt hetekben többször is kijelentették, hogy a Huawei mindenképpen feketelistán marad, és csupán a nem érzékeny technológia megvásárlását engedélyezik neki, azt is csak akkor, ha az értékesítés nem sért nemzetbiztonsági érdeket. A tengerentúli félvezetőgyártók egyébként a jelenlegi helyzetet teljesen átláthatatlannak tartják. A kereskedelmi minisztériumból olyan információk szivárogtak ki, hogy esetről esetre döntenek majd az engedélyekről – egyelőre legalábbis –, mindenféle vezérlő elv nélkül. Eric Hirschborn, a kereskedelmi minisztérium korábbi tisztviselője szerint az a fő probléma, hogy az engedélyt kiadó hatóság nem tudja, mit is vár tőle a kormányzat.
Kína is tanult a konfliktusból
A kínai Xiaomi megvette a sanghaji VeriSilicon Holdings csiptervező cég 6 százalékos részvénypakettjét, arra hivatkozva, hogy a félvezetőgyártást ezentúl az innováció központi kérdésének tekinti. Csakúgy, mint a kínai kormány, amely a Made in China 2025 program egyik céljaként a kínai cégek növekvő mértékű önálló csipgyártását tűzte ki. A VeriSilicon kutató-fejlesztő részlegei az Egyesült Államokban és Kínában találhatók, a cég általában alvállalkozóként vesz részt a félvezetők tervezésében. A Xiaomi mellett a Huawei is aktivizálta magát a csipek területén, HiSilicon nevű leányvállalata az anyacég okostelefonjához gyárt processzort, amely a hozzáértők szerint nagyjából versenyképes a Qualcomm termékével. Az Alibaba pedig tavaly vette meg a szintén kínai C-Sky csipgyártót, amely még az idén ki akar jönni első mesterséges intelligenciával ellátott csipjével. | VG
