Szükség lesz gazdaságösztönző lépésekre

Immár nem az a kérdés, hogy megvágja-e az irányadó rátát az Európai Központi Bank (EKB) a következő, szeptember 12-i kamatdöntő ülésén, hanem az, hogy mennyivel – írta az ING a legfrissebb jelentésében azután, hogy az Eurostat nyilvánosságra hozta a második negyedéves euróövezeti GDP-növekedési és a júliusi inflációs adatokat. A piaci várakozásoknak megfelelően, 0,2 százalékkal növekedett az euróövezeti gazdaság az április–júniusi időszakban negyedéves bázison, az első negyedévben mért 0,4 százalék után. Éves alapon is lassult a bővülési ütem, a második negyedévben 1,1 százalékos eredményről számolt be az uniós statisztikai hivatal az előző év azonos periódusában mért 1,2 százalék után. Ezzel párhuzamosan nyilvánosságra hozták a júliusi euróövezeti inflációs adatokat is: a fogyasztói árak növekedése lassult. A maginfláció éves bázison 1,1 százalék volt a júniusi 1,3 százalékot követően, míg a feldolgozatlan ételek árai és az energiaárak mellett az alkohol- és dohányáraktól is megszűrt érték 0,9 százalék volt az előző havi 1,1 százalék után. A fogyasztói árak emelkedése összességében 1,1 százalékra lassult a júniusi 1,3 százalékról. „Arra számítunk, hogy az EKB lazítással, többek között a kötvényvásárlási program újraindításával és kamatcsökkentésekkel reagál a széles körű gazdasági gyengülésre, amelyben nem is látunk javulást a közeljövőben” – nyilatkozta a Morgan Stanley közgazdásza, Daniele Antonucci a Reutersnek. Az ING vezető közgazdásza, Peter Vanden Houte pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy kérdéses, mekkora hatást tudnak gyakorolni az inflációs és a GDP-növekedési értékekre az EKB várt intézkedései, ugyanis a tagállamok kormányai részéről is intézkedések szükségesek a sikeres fellépéshez. Az ING jelentésében kiemelte: most bebizonyosodott, hogy a meglepetést okozó első negyedéves GDP-t csak egyszeri tényezők húzták fel, míg a második negyedéves növekedési érték már reális gazdasági képet mutat, és a július–szeptemberi időszakban is gyenge eredményre számítanak. Az elemzők elsősorban a globális kereskedelmi feszültségek és a feldolgozóipar euróövezeti hanyatlása miatt vetítettek előre lassulást. A gyengébb ütemű GDP-növekedés az övezet legnagyobb gazdaságai esetében jellemző: a francia statisztikai hivatal kedden számolt be a második negyedéves ütemvesztésről, míg a spanyol és az olasz tegnap. A német adatokat ugyan csak augusztus közepén teszik közzé, de elemzők ott is hasonló trenddel számolnak. Madrid a vártnál gyengébb eredményről számolt be, ám még így is felülmúlta a spanyol növekedés az euróövezeti átlagot. Negyedéves bázison 0,5 százalékos bővülést mértek április és június között, míg a piac 0,6 százalékra számított az első negyedéves 0,7 százalék után. Éves alapon pedig az első negyedéves 2,3 százalékkal megegyező értéket mértek. Az olasz Istat mind éves, mind negyedéves bázison stagnálást jelentett az első negyedéves 0,1 százalékos zsugorodás, illetve 0,1 százalékos növekedés után. Az Eurostat jó hírt is közölt: az euróövezeti munkanélküliségi ráta 11 éves mélypontra, 7,5 százalékra csökkent júniusban. Az ING szerint a feszes munkaerőpiac a hozzájárulhat ahhoz, hogy ne vagy csak kismértékben lassuljon tovább a növekedés.