Lefelé módosították a japán GDP-t
Jóval érzékenyebben reagál a japán gazdaság a kereskedelmi háborús bizonytalanságokra, mint korábban hitték. A második negyedéves növekedési adatokat számottevően módosították: a korábban becsült 1,8 százalék helyett csak 1,3 százalékkal nőtt évesítve a gazdaság. A negyedéves növekedés is csak 0,3 százalékos lett, szemben a 0,4 százalékos első becsléssel. A lefelé módosítás oka, hogy a vállalati beruházások a befektetői félelmek miatt még a korábban becsült lassú ütemnél is lassabban nőttek: csak 0,2 százalékkal az 1,5 százalék helyett. Az, hogy egyáltalán nőtt a gazdaság, leginkább a GDP csaknem 60 százalékáért felelős fogyasztás érdeme, amely 0,6 százalékkal nőtt negyedéves alapon, meghaladva az elemzői várakozásokat. A külkereskedelem lefelé húzta a statisztikát: a nettó export 0,3 százalékkal csökkent éves összevetésben.
A kilátások sem rózsásak, a legtöbb elemző úgy véli, súlyosbodni fognak a kereskedelmi bizonytalanságok, a mostani növekedés gerincét adó fogyasztás pedig a jövő havi áfaemelés miatt megcsappan. A Totan Research elemzői szerint emiatt az év hátralévő részében akár zsugorodhat is a gazdaság. Az Oxford Economics szakértői arra hívták fel a figyelmet, hogy a feldolgozóipari szereplők tovább csökkenthetik kiadásaikat, ami tovább mérsékli a GDP bővülését. A feldolgozóipari teljesítmény öt hónapja folyamatosan zuhan, a vonatkozó beszerzésimenedzser-index pedig elmozdult ugyan történelmi mélypontjáról, de még a stagnálást jelző 50 pont alatt van. A kisvállalkozások üzleti hangulatindexe hároméves negatív rekordon áll, a havi vállalati csődök száma viszont hároméves csúcson.
A legtöbb elemző szerint jövő csütörtöki ülésén a jegybanknak nem marad más választása, mint fokozni a stimulust. A piac akár a negatív kamatszint további csökkentését vagy az eszközvásárlási program fokozását is elképzelhetőnek tartja. A szervezet igen faramuci helyzetben van: azokhoz az eszközökhöz kellene nyúlnia, amelyek eddig sem voltak elég hatásosak. Az állampapír-állomány felduzzasztása nem járt sikerrel: a szeptember 3-i adatok szerint a japán jegybank mérlegfőösszege 572,7 ezermilliárd jen, amelyből 483,7 ezermilliárd állampapír. Ehhez képest a japán GDP az idei második negyedév végére 557,7 ezermilliárd jenre nőtt: a teljes jegybanki mérleg tehát a GDP 102,6 százaléka, az állampapír-állománynak pedig a 86 százaléka, mégis elmaradt a fellendülés. Emellett bő három éve mutatkozott be a negatív kamatszint Japánban, azóta a banki profitok drasztikus csökkentésén kívül nem volt érdemi hatása a hitelezés felfuttatására: a kezdeti lelkesedés után 2017-re a hitelezés bővülése 2 százalék környékére esett vissza.
A ritka alacsony kamat- és hozamkörnyezet miatt a kisebb, főleg vidéki bankok a szamuráj- és nindzsahitelekhez nyúltak, hogy valamennyi nyereséget szerezzenek maguknak. Szamurájkötvényt külföldi vállalatok, intézmények bocsátanak ki Japánban jenben denominálva, a nindzsahitelt pedig szintén külföldiek vehetik fel a japán bankoktól, de külföldi devizában. Mindkét konstrukció része, hogy nincs részletes kibocsátói vagy adósvizsgálat, tehát ezek magas kockázatú, a szigetországban megszokottnál jóval magasabb hozamot biztosító konstrukciók. Ugyanakkor jóval nagyobb lehet azok köre, akik felvehetik a hiteleket vagy kibocsáthatják a kötvényt. A szamurájhitelek mennyisége megduplázódott tavaly, 21,5 milliárd dollárra ért év végére, az idén pedig kitart a növekedési lendület a Refinitiv adatai szerint. A nindzsahitelek összege csak idén augusztusig 50 százalékkal nőtt a megelőző évhez képest. A tendencia tehát az, hogy a kisebb bankok is beszálltak a harcba a nagyobb hitelintézetek mellé, hogy minél több külföldi vállalatot vonzzanak a kockázatos hitelek piacára.
