Drámaian csökken az agrárdolgozók száma
Tóth Péter, Vajdaság | Miközben Szerbiában a foglalkoztatottak száma az utóbbi években kisebb növekedést mutat, mintegy 120 ezer fővel kevesebben dolgoztak az agráriumban 2018-ban, ha a 2016-ban bejelentett foglalkoztatottak számához viszonyítunk. A hivatalos statisztikai adatok szerint 2016-ban több mint félmillió személyt foglalkoztattak a mezőgazdaságban, 2018 végén már csak 373 ezret. A legtöbb mezőgazdasági foglalkoztatott Közép- és Nyugat-Szerbiában van. Arányuk ott most is 27 százalék. A Vajdaságban a GDP jelentős részét termeli az agrárium. Ott 16,5 százaléknyi a mezőgazdaságban foglalkoztatottak részaránya. Országos szinten a munkaképes korú férfiaknak a 18 százaléka, a nőknek 16 százaléka dolgozik az ágazatban.
Az okok a statisztikákból egyértelműen nem derülnek ki, de számos folyamat hat abban az irányban, hogy ilyen drasztikus csökkenés tapasztalható. A mezőgazdasági nagybirtokok modernizációja gyors ütemben zajlik, és a gépesítés sok helyen felváltja a kézi erővel végzett munkát. A mezőgazdaságban eddig is létezett az úgynevezett rejtett munkanélküliség, ami abban nyilvánult meg, hogy az illető termelőként volt ugyan nyilvántartva, de kis földterületen az év nagyobbik részén a munkaereje kihasználatlan maradt. A piaci folyamatok oda vezettek, hogy a kis családi gazdaságokban sokan felhagynak a növénytermesztéssel vagy jószágtenyésztéssel, ahol a birtok nagysága messze elmarad az ideálistól. Akik elhagyják az agráriumot, általában a gyáriparban keresnek munkát, vagy külföldön próbálnak szerencsét.
A csökkenéshez hozzájárult a termelők és az agráriumban foglalkoztatottak elöregedése is. A fiatalok közül kevesen maradnak meg ebben a szektorban, pedig a kormány támogatást is kínál nekik. A 18 és 40 év közötti termelők 1,5 millió dináros (4,2 millió forint) vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek, amelyből a növénytermesztést, az állattenyésztést, valamint a méhészetet fejleszthetik.
A kétkezi munkásokért folyik a harc
Szerbiában a legkeresettebb szakemberek a kereskedők, az informatikusok, a kőművesek és a gépészek voltak. Diplomásokból viszonylag nagy a kínálat a munkaerőpiacon, azokra a munkahelyekre viszont, amelyek nem igényelnek magas iskolai végzettséget, nehezebb munkaerőt találni. Fodrász, kozmetikus, hentes, pék, szakács, autószerelő, asztalos – ezek most a keresett szakmák Szerbiában. Csak az álláshirdetések mintegy tíz százalékában feltétel a felsőfokú végzettség.
