Túlzott az állami költekezés

Eltérő adósbesorolásúak, mégis hasonló problémákkal küzdenek a kelet-közép-európai régió államai. A térség legnagyobb kockázata a német gépjárműipar gyengélkedése, az állami túlköltekezés és a termelékenység lassú emelkedése. A Fitch Ratings szuverén adósbesorolásokért felelős igazgatója, Arvind Ramakrishnan kérdésünkre hangsúlyozta: bár a régió kilátásai jók, kis késéssel az euróövezeti lassulás begyűrűzik a térségbe, és egyes országspecifikus kockázatok is ronthatják az államok megítélését.

Ramakrishnan szerint a régió egyik fő problémája, hogy a béremelkedés üteme meghaladja a termelékenység növekedését, s ez hosszú távon rontja a versenyképességet. Egyelőre a nyugati vállalatok próbálnak spórolni kelet-európai üzemeiknél, de ha a nominális bér növekedése a termelékenység javulása nélkül tovább gyorsul, akkor a nyugati cégek még keletebbre vihetik a termelést. „A munkavállalói hatékonyság növelése, a technológiai fejlesztések javítanák a termelékenységet, a munkaerő-bevándorlás pedig lassítaná a béremelkedést, így a két mutató jobban konvergálna egymással.”

A Fitch igazgatója hozzátette: hatalmas a régió kitettsége a német gépjárműiparnak, s csak idő kérdése, hogy a szektor lassulása mikor gyűrűzik be a térségbe. Hangsúlyozta: nemcsak az ágazat gyengélkedése, de a fejlődése is kockázatokkal teli. Az automatizálás és az elektromos autókra való átállás miatt nagy számban szűnhetnek meg munkahelyek, Ramakrishnan egyes ország­spe­cifikus problémákról is beszélt lapunknak. A régió vezető gazdasága, Lengyelország esetében kiemelte a költségvetési kiadások növekedését. „Mateusz Morawiecki kormányfő megígérte ugyan, hogy 2020-ban egyensúlyi költségvetésük lesz, de nem világos, hogyan tudják ezt teljesíteni.” Kiemelte, hogy olyan jóléti intézkedéseket ígértek a választóknak, amelyeket rendkívül nehéz lesz visszavonni vagy akár csak csökkenteni is, ha kiderül, hogy kevés rájuk a pénz. „Abban a pillanatban, hogy veszélybe kerül az államháztartási egyensúly a jóléti kiadások miatt, a hitelminősítői besorolásban is feltűnhet a változás.” A lengyel jelzáloghitelekkel kapcsolatos, múlt heti uniós bírósági iránymutatást azonban a lengyel bankszektor tőkeellátottsága miatt nem tartja kockázatnak.

Nem úgy Románia esetében, amel­lyel kapcsolatban Rama­kris­h­­­­­­­­­­­­­­­­­­nan kiemelte: a kormányzat GDP-­növekedési várakozásai túl opti­­misták, az állami bevételeket fe­lül­­kalkulálják, a beígért nyugdíjemelés fedezetét sem látják biztosítottnak, és már most is ikerdeficit jellemzi a gazdaságot. Igaz, hogy az országnak alacsony államadósság mellett jelentős költségvetési mozgástere van, de a Fitch nem nézi jó szemmel, han nem tartják a 3 százalékos maastrichti hiánycélt. „Romániánál gyenge pont a szakpolitikai intézkedések kiszámíthatatlansága. Súlyos kockázat a lej árfolyama is. A túlfűtött román gazdaság éppen hűl, a lejnek nincs elég támasza, erősen ki van téve a makrogazdasági mutatóknak, ami az árfolyam-ingadozások miatt nagy költségvetési egyensúlytalansághoz vezethet” – hangsúlyozta az igazgató.

Hazánk esetében Ramakrishnan a termelékenység és a bérszínvonal különbségét, a magas állami kiadásokat és a prociklikus gazdaságpolitikát jelölte meg kockázatként. „A hitelminősítői modellünk Magyarországra BBB+ besorolást adna, a jelenlegi szintnél eggyel magasabbat. Azért csak BBB az osztályzat, mert Magyarországon is sokszor gyors és kiszámíthatatlan a szakpolitikai irányvonal” – mondta az igazgató. Hozzátette: a bevezetett demográfiai ösztönzők és kiadások pozitív hatással lehetnek a népességgyarapodásra, ám nem lesznek fenntarthatók, ha a gazdaság hirtelen lefékezne. Ramakrishnan úgy kommentálta Varga Mihály gazdasági miniszter azon kijelentését, hogy a piac jobbra értékeli a magyar gazdaságot, mint a hitelminősítők, hogy valóban előfordulhatnak eltérések: a Fitch ugyanazzal a modellel dolgozik minden ország esetén, míg a piac előnyben részesíthet egyes államokat.