Vonzóbb lehet a francia piac a németnél
Megváltoztathatta a kereskedelmi háború a hagyományos gazdasági erőviszonyokat Európában. A megszokott felállás szerint Németország, azon belül a feldolgozóipar az euróövezet motorja. A kereskedelmi háború azonban rávilágított, hogy a francia gazdaság jobban ellenállhat a gazdasági sokkoknak, és vonzóbb befektetési célpont lehet világgazdasági bizonytalanságok esetén.
A francia gazdaság sokkal kevésbé támaszkodik a külső környezetre és az iparra, mint a német. A francia nemzeti összterméknek (GDP) csak 15 százalékát adja a feldolgozóipar, a németnek viszont majdnem a 25 százalékát. Az éves export GDP-hez viszonyított aránya tavaly Németországban 47 százalék volt, Franciaországban ugyanez csak 31,3 százalék. A francia gazdaságban nincs akkora szerepük a külpiacoknak, tavaly a GDP-arányos folyó fizetési mérleg mínusz 0,3 százalékos volt, míg Németországban 7,4 százalékos. A németek külső környezetnek való kitettségét jól mutatja, hogy a Die Welt információi szerint a Német Kereskedelmi Kamara csak az idén 30 milliárd eurós kárra számít a kereskedelmi háború miatt.
Korábban több elemző úgy gondolta, hogy Franciaország a magas, 98 százalékos GDP-arányos államadósság és a sérülékenyebb bankrendszer miatt ugyanolyan védtelen a pénzügyi válságokkal szemben, mint Olaszország, de a piaci folyamatok alapján vonzó befektetési célpont. Az év eleje óta a frankfurti DAX index alig 15 százalékot emelkedett, a párizsi CAC 40 bő 20 százalékot, a tízéves francia hozam 30 bázisponttal magasabb, mint a német, mínusz 0,23 százalékos, a kötvényaukciókon viszont rendszerint túljegyzik a kínálatot. A német bankrendszer nincs jó állapotban, de Franciaország pénzügyi szektorában nem merült fel rendszerszintű probléma.
A német GDP-növekedés nagyot fékezett. Negyedéves alapon az idei második és a tavalyi negyedik negyedévben is zsugorodott a nemzeti össztermék. A francia gazdaság ezzel szemben 0,3-0,4 százalék körül növekszik negyedévente, az éves bázisú bővülés is csupán 1,2 százalékra esett vissza tavaly év végén, míg a német 0,6 százalékra. A hivatalos előrejelzés szerint a francia gazdaság 1,2 százalékkal gyarapodhat idén, 1-gyel pedig jövőre, míg Németországban csak 0,5 és 0,6 százalékra számítanak. Több elemző is észlelte a jelenséget, és hangsúlyozták, hogy a francia piac nagyobb bizalmat érdemel a németnél. A Berenberg vezető közgazdásza a CNBC-nek azt mondta: Franciaország a jobb beruházási opció, mivel kevésbé van kitéve a kereskedelmi háborúval járó feldolgozóipari lejtmenetnek. A Teneo ügyvezetője, Carsten Nickel szerint a kereskedelmi feszültségek sokkal érzékenyebben érintik az exportvezérelt gazdaságokat, mint azokat, ahol a fogyasztásnak nagyobb szerepe van. „Ezért lehet, hogy Németország padlóra kerülhet, míg Franciaország jóval kényelmesebb helyzetben van.”
A UBS szakértői friss elemzésükben hangsúlyozták, hogy hosszú távon mindenképpen a francia piacot ajánlják. Szerintük a francia demográfiai folyamatok kedvezőbbek a fenntartható növekedés szempontjából: Franciaország 66 milliós lélekszáma migráció nélkül is nő, az Eurostat becslése szerint a jelenlegi folyamatokból arra lehet következtetni, hogy 2070-re mindkét ország 76 millió lakosú lehet. Emellett a UBS rámutatott, hogy a francia beruházási és növekedési számok a német fölött vannak, a strukturális reformok pedig jobban alátámasztják a növekedési pályát. Lehetnek azonban kockázatok is, az ING friss elemzésében hangsúlyozta, hogy Franciaországba is átgyűrűzhet a lassulás, különösen akkor, ha a német szolgáltató szektorban is megjelennek a válság jelei.
