Begyógyszerezték a svájci GDP-t
A gyógyszeripar és a vízienergia-termelés repítette a svájci gazdaságot a harmadik negyedévben. Az alpesi ország gazdasága 0,4 százalékkal nőtt negyedéves alapon, 1,1 százalékkal pedig éves bázison. A piaci konszenzus ennél jóval alacsonyabb: 0,2, illetve 0,8 százalék volt. A megelőző negyedévben az éves bázisú növekedési dinamika csupán 0,2 százalék volt, tehát a gyorsulás jelentősnek tekinthető. Az éves bővülési ütem nagyjából egybeesik az euróövezet harmadik negyedéves GDP-növekedésével, a negyedéves alapú viszont kétszerese az eurózóna növekedési átlagának. A svájci deviza enyhén erősödött a meglepetést okozó adatok láttán. Az államkötvényhozamok minimálisan, 1-2 bázisponttal nőttek a hosszú oldalon, a rövid oldalon viszont stagnáltak.
A gazdasági teljesítményt leginkább a gyógyszer- és a vegyipar, illetve az ide tartozó termékek kivitele hajtotta. A feldolgozóipar e két területnek köszönhetően 1,2 százalékkal növekedett. A svájci gyógyszeripar nagyágyúi, a Novartis és a Roche megemelték az idei évre vonatkozó profitvárakozásukat, mivel jelentősen nőtt a kereslet a szív- és rákgyógyszereikre, valamint a génterápiás megoldásaikra is. Az energiaszektor is nagyot ment: az áramtermelés 8,2 százalékot növekedett negyedéves alapon. A szokatlanul meleg őszi idő olvadásokat okozott Svájc magasan fekvő részein, ami a gyarapodó vízhozamoknak köszönhetően segítette a vízi erőművek teljesítményét. A hagyományos fém- és elektronikai ipar viszont szenvedett, a Swissmem ágazati szövetség adatai szerint zsinórban már ötödik negyedéve zuhan a megrendeléseik állománya.
A részletes adatokat nézve örömre nem, csak enyhe optimizmusra van ok. A statisztikát közlő gazdasági ügyek titkársága közleményében rámutatott: a gyógyszeripar és az energetika nélkül az ország gazdasága stagnált volna. A lakossági fogyasztás bővülése 0,2 százalékosra lassult, a beruházási ráta pedig épp a nulla százalék fölött alakult. Az üzletihangulat-indexek visszafordultak szeptemberi mélypontjukról, bár a kompozit beszerzésimenedzser-index még mindig a stagnálást jelző 50 pont alatt van, októberben 49,4 ponton állt. A KOF gazdasági barométer 94,6 pontra emelkedett októberben, enyhén a stagnálást jelentő százpontos szint alatt. A szakértők szerint az a kérdés, hogy az üzleti hangulat javulása csak átmenetinek bizonyul, vagy együtt jár-e a gazdaság talpra állásával.
Az ING makrogazdasági elemzői friss tanulmányukban ez utóbbit érzik valószínűbbnek, de csak akkor, ha rövid távon nem éri sokk a svájci piacokat. Márpedig a kockázatok lefelé mutatnak. A geopolitikai súrlódások elmélyülését, különösen azt, hogy az amerikaiak védővámot vetnek ki az európai termékekre, szinte biztosan megérzi a svájci gazdaság. Főleg úgy, hogy bizonytalanság idején a piac még mindig szívesen nyúl a menedékdevizaként funkcionáló frankhoz, amelynek erősödése az exportorientált gazdaságot érzékenyen érintheti. A jegybank nem véletlenül panaszkodik az erős devizaárfolyamra, és piaci intervencióval igyekszik gyengíteni a kurzust. Az ING elemzői optimista forgatókönyv esetén az idei növekedést 0,9 százalékra várják, a jövő évit pedig 1,2-re. Ez jelentősen eltér a svájci illetékesek becslésétől, amely az idei évre 0,8, 2020-ra pedig 1,7 százalékról szól.
