Zimbabwe a diktatúra csapdájában rekedt

Pénzreformmal igyekszik letörni a hiperinflációt és segíteni a gazdaság fellendülését a zimbabwei kormány, karöltve a helyi jegybankkal. A héten kezdték meg az új 2 és 5 dolláros bankók forgalmazását, de ez csak olaj volt a tűzre. A pénzszállítmányok jókora késéssel érkeztek a kereskedelmi bankokhoz, amelyek 300 zimbabwei dollárban korlátozták a felvehető összeg heti mennyiségét. A 20 amerikai dollárnak vagy fél zsák műtrágyának megfelelő összeg azonban édeskevés, viszont a cél az, hogy aki akar – és van a számláján pénz –, az kaphasson a bankókból, ne a neppereknél kössön ki a friss pénz, akik 40 százalékos haszonnal váltják be a lakosságnál lévő külföldi devizákat, amelyek helyi fizetőeszközként való használatát júniusban tiltotta be a kormány.

A 2008-as gazdasági válsághoz hasonló állapotok jellemzik ma Zimbabwét, a két éve lemondott és idén elhunyt Robert Mugabe véres diktatúrája megtette a hatását, nyomorba taszította a természeti erőforrásokban egyébként gazdag délnyugat-afrikai országot. A munkanélküliség 80 százalékos, az infláció az idén 380 százalékra szökött, amivel a Nemzetközi Valutaalap feketelistáján Venezuela mögött a második helyen áll. A megtakarítások villámgyorsan olvadnak, az átlagnyugdíjból legfeljebb egy kiló marhahúst lehet vásárolni.

A lakosság nem bízik a bankokban, megtakarításait inkább otthon, készpénzben tartja. A bankkártyás és a mobillal való fizetés felté­telei adottak ugyan, de elfogadásukért a kereskedők, szolgáltatók extra költséget számítanak fel. Az elfogadóhelyek száma is csekély. A Mugabét váltó Emmerson Mnangagwa kormányának kezdeményezésére a következő fél évben összesen egymilliárd dollárral növelik a készpénzállományt a kis címletű bankók és érmék bevetésével. Az utóbbiakat különösen zokon veszi a lakosság, a boltokban egy-egy terméknek három ára is van attól függően, hogy bankóval, aprópénzzel vagy mobillal akarnak érte fizetni.

A nagyobb címletekkel könnyebb lenne fizetni, de azok a feketegazdaságot is táplálnák a hivatalos indoklás szerint. A Reutersnek nyilatkozó helyi közgazdászok szerint hiú ábránd a készpénzállomány növelésétől gazdasági csodát, akár csak fellendülést várni, de ha lesz, az is a feketepiac terebélyesedésén figyelhető majd meg. Sokkal nagyobb probléma a hiánygazdaság, a nyomor felszámolása, ehhez viszont kiszámítható politikára, a lakosság bizalmának visszaszerzésére és nem utolsósorban rengeteg külföldi befektetésre lenne szükség. Az elektronikus fizetések elterjesztésével a gazdaságot fehéríteni szándékozó hararei kormány tervei egyelőre nem kecsegtetnek sikerrel, más módon kell normalizálni az életet a 16 milliós afrikai országban, ahol 16 hivatalos nyelvet használ a lakosság.