Bukarest megértést vár Brüsszeltől

Hivatalosan is tájékoztatták a bukaresti hatóságok az Európai Bizottságot (EB) az idei évre korábban vállalt 2,76 százalékos költségvetési hiánycél túllépéséről. A november 24-én második mandátumát megszerző Klaus Iohannis államfő a napokban hivatalában fogadta Charles Michelt, az Európai Tanács új vezetőjét, majd elmondta, hogy az EB illetékesei nyitottsággal fogadták, amikor a hónap elején hivatalba lépő Ludovic Orban vezette jobbközép kabinet eléjük tárta a helyzetet, a felelősséget az előző szociáldemokrata kormányra hárítva. Orbanék egyúttal útmutatást kértek, mit tegyenek, hogy a 3 százalékos maastrichti követelmény alá szorítsák vissza a GDP-arányos hiányt.

Azt nem tudni, hogy Brüsszel türelme meddig tart, ám az tény, hogy jelentős működési problémák jellemzik a román államháztartást.

A bukaresti pénzügyminisztérium a múlt hét elején nyilvánosságra hozott költségvetés-kiigazítási tervében az előző kormány 2,76 százalékos hiánycélját 4,3 százalékosra emelte, amihez végül Orbanék hozzácsaptak még 10 bázispontot, amit az egészségügy és az oktatás pluszforrásigényével indokoltak. Az előbbi ágazatban a dolgozók megemelt bérének folyósítása maga is nagy tétel. Florin Citu pénzügyminiszter szerint az előző kormány a szőnyeg alá söpörte a szemetet, különböző programokra, állami megrendelésekre nem különített el forrásokat, fantombevételekkel számolt. A terveit 5,5 százalékos idei GDP-bővülésre építette, ám a gazdaság bővülése Orbanék szerint nem fogja meghaladni idén a 4 százalékot.

A költségvetés átstrukturálása során többek között az oktatási, az egészségügyi és a szállításügyi tárca húzta a rövidebbet, emiatt komoly infrastruktúra-fejlesztések szen­vednek halasztást. A liberális Orban-kormány jövőre 3,5 százalékos államháztartási hiányt tervez, de ez is igen kétséges, hiszen a költségvetésre erős nyomást gyakorolnak a 2020-ra beütemezett nyugdíj- és béremelések. Az EB már korábban figyelmeztette Bukarestet, hogy komoly kockázat a hiány tekintetében az új nyugdíjtörvény, Ludovic Orban kormányfő szerint azonban nem marad el az öregségi juttatás 40 százalékos emelése, és a minimálbér is növekedni fog.

Nem csak Brüsszel jósol költségvetési apokalipszist a szociáldemokraták által még a választás előtt elfogadtatott, a liberálisok által viszont visszavonni nem mert nyugdíjemelés miatt. Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank (BNR) vezető közgazdásza úgy véli, az intézkedés elhalasztása lehetne az egyetlen megoldás, hogy a következő két évben ne nőjön robbanásszerűen a költségvetési hiány Romániában. „Nincs alternatívája a nyugdíjemelés elodázásának, mert a speciális nyugdíjak esetleges különadója, a hatékonyabb áfabehajtás vagy a közalkalmazottak 5 százalékának az elbocsátása esetén sem folyna be az ehhez szükséges bevétel” – szögezte le a bukaresti jegybank illetékese, hozzátéve: nehezen hihető, hogy Brüsszel, a Nemzetközi Valutaalap, a nemzetközi beruházási alapok és hitelminősítők büntetlenül hagyják Bukarestet a hiánycél túllépéséért.