Ismét az IMF segítségére szorul Bukarest

Hosszú évek után ismét rászorul a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére Románia, amely intenzív tárgyalások keretében frissíti fel a pénzintézettel ápolt együttműködést. Ludovic Orban liberális kormányfő nemrég úgy nyilatkozott: bár az ország pénzügyi-gazdasági szempontból nehéz időszakon megy keresztül, egyelőre nem kényszerül nemzetközi hitelre. „Mi még nem jutottunk el ide. Általában akkor van szükséged IMF-kölcsönre, amikor nem vagy képes forrásokat előteremteni a költségvetési hiány fedezésére. Mi azonban nem vagyunk ennyire kétségbeejtő helyzetben” – fogalmazott a novemberben hivatalba lépő miniszterelnök, saját bevallása szerint így igyekezve megnyugtatni a befektetőket és a lakosságot. Az aggodalom elsősorban azzal kapcsolatos, hogy az államháztartási hiány idén a hazai össztermék (GDP) 4,4 százalékára ugrott Romániában, a jövő évi költségvetést pedig 3,6 százalékos deficittel tervezik. Az Orban-kabinet egyébként a 2020-as büdzsét a parlamenti vitát kiiktató úgynevezett felelősségvállalással fogadtatta el a képviselőházzal még karácsony előtt, erre az eljárásra most először volt példa az országban.

A jelek szerint azonban a román hatóságok a megszokott egyeztetéseken túl többre tartanak igényt. Florin Citu pénzügyminiszter bejelentette, hogy az IMF küldöttsége januárban Bukarestbe látogat, és számos területen, mindenekelőtt a költségvetési politika terén megoldásokat fog kínálni a kormányzati illetékeseknek. A tárcavezető tájékoztatása szerint többek között az adótörvénykönyvet tekintik át a valutaalap szakemberei, és útmutatást adnak a hatékonyabb adóbehajtás érdekében. Pedig a washingtoni pénzintézet nemrég nagyobb szigorra intette Bukarestet. Romániával kapcsolatos jelentésében az IMF javaslatot tett az adóbevételek növelésére, az államháztartási és a külkereskedelmi hiány csökkentésére, illetve az öregségi járandóságokat két év alatt 70 százalékkal emelő nyugdíjtörvény módosítására. (Ebből a 40 százalékos nyugdíjemelés 2020-ra esne.) A pénzintézet szerint a nyugdíjtörvény középtávon veszélyezteti az államháztartás stabilitását, és növeli a román gazdaság sérülékenységét.

Románia a gazdasági világválság kirobbanása után egy évvel, 2009-ben folyamodott nemzetközi hitelcsomaghoz, 13 milliárd eurót az IMF-től, 5 milliárdot az Európai Bizottságtól, kétmilliárdot pedig a Világbanktól vett fel. Ennek akkoriban az volt az ára, hogy 25 százalékkal lefaragták a közalkalmazottak fizetését, ugyanakkor 19-ről 24 százalékra emelték az általános forgalmi adót. Az országnak 2016 februárjában sikerült törlesztenie a kölcsön utolsó részletét, a hitelszerződésben rögzített vállalások közül azonban a strukturális reformok végrehajtásával a mai napig adós. A 2009-es után Bukarest még két megállapodást kötött az IMF-fel, ezek azonban készenléti jellegűek voltak, a rendelkezésre álló összegeket nem hívták le.

Románia négy évvel ezelőtt törlesztette a

20

milliárd eurós nemzetközi hitelét