Kimondták: Ukrajnának van esélye arra, hogy 2027-ben csatlakozzon az EU-hoz
Ukrajna 2022-ben, az orosz-ukrán háború kitörése után kapta meg az Európai Unió tagjelölti státuszát, 2024-ben pedig az uniós csatlakozási tárgyalások hivatalos megnyitására is sor került. Azonban Kijev reformprogramja, amit az EU-csatlakozás érdekében mindenképpen végre kell hajtania, eddig felemás képet mutat.
Ukrajna uniós csatlakozási kilátásairól készített átfogó anyagot Kyiv Post. Az ukrán lap három, Brüsszelhez köthető forrást kérdezett meg: Zsernakov Mihajlót, a Democracy Justice Reforms Alapítvány (DEJURE) képviselőjét, Susko Irinát, az Europe Without Barriers (EWB) szervezet tagját, valamint egy, a tárgyalási folyamatot közvetlenül ismerő brüsszeli diplomáciai forrást.
Az Ukrajnában lassúnak minősített reformfolyamat felgyorsítása érdekében 2025 decemberében Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettes és Marta Kos uniós bővítési biztos a kormány által elfogadott jogállamisági ütemtervet tíz prioritásba sűrítette. Az EU jóváhagyta ezt a megközelítést. E prioritások közé tartoznak többek között a büntető igazságszolgáltatást érintő módosítások, a NABU számára a független igazságügyi szakértői vizsgálatokhoz való hozzáférés biztosítása, nemzetközi szakértők bevonása a Bírói Minősítő Főbizottság (HQCJ) kiválasztási folyamatába, valamint a Korrupcióellenes Stratégia és az Állami Korrupcióellenes Program elfogadása.
„Ez az a minimum, amely szükséges ahhoz, hogy akár egy alapvető jogállamisági szintet elérjen az ország. Olyat, amely azokban az országokban természetes, ahol ez norma” – mondta Zsernakov a Kyiv Postnak. A DEJURE Alapítvány az ukrajnai igazságügyi reform előmozdításán dolgozik. „Ha ezt nem tesszük meg, nem lesznek érveink azokkal a kritikákkal szemben, amelyek szerint Ukrajna korrupt, és hiányzik belőle a jogállamiság.”
Ukrajna nem mutatott előrelépést
„Sajnos az elmúlt három és fél hónapban – december 11. óta, amikor Ukrajna ezeket a kötelezettségeket vállalta – nulla előrelépés történt ezen a listán. És ezt a tíz pontot egy éven belül kellene teljesíteni” – emelte ki. Hozzátette, hogy a kulcsfontosságú intézményeket – köztük a Legfőbb Ügyészséget, a Legfelsőbb Bíróságot, az Alkotmánybíróságot és az Állami Nyomozó Irodát – olyan állapotba kell hozni, hogy ne akadályozzák, hanem támogassák a reformokat.
Ezt az értékelést egy független jelentés is alátámasztja, amely szerint Ukrajna összességében mindössze 9 pontot ért el a 100-ból – egyes területeken pedig nullát. Az előrehaladás teljesítéséért, vagy épp nem teljesítéséért pedig végső soron Kijev viseli a felelősséget.
Ukrajna már bizonyította, hogy szükség esetén képes mozgósítani a szavazatokat. „Tavaly nyáron 311 képviselő szavazott a NABU függetlenségének helyreállítása mellett; a költségvetést 274 szavazattal fogadták el; és több közelmúltbeli törvényjavaslat is több mint 300 szavazatot kapott” – jegyezte meg Zsernakov.
Ukrajna úgy csatlakozik az EU-hoz, hogy még nem csatlakozik
Eközeben napirenden van egy olyan forgatókönyv is, amely politikailag megvalósíthatóvá teheti Ukrajna 2027-es csatlakozási célját, amelyet korábban irreálisnak tartottak.
Ez azt jelentené, hogy az EU politikai társulást biztosít Ukrajnának, gyakorlatilag kimondva, hogy Ukrajna politikai értelemben tagállam, miközben tovább dolgozunk a reformokon
– mondta a forrás a Kyiv Postnak.
Egy ilyen forgatókönyvben a tagság kezdetben inkább politikai, mint tényleges lenne. Vagyis Ukrajna nem kapna teljes hozzáférést az EU által nyújtott legfontosabb előnyökhöz, például az egységes piachoz, a munkavállalók szabad mozgásához vagy a schengeni övezethez, a tárgyalási fejezetek pedig fokozatosan, egymás után nyílnának meg, ami gyakran többéves átvilágítási folyamatot igényel.
Politikai szempontból akár egy akár egy win-win helyzetet is teremthet:
- Kijev szimbolikus győzelmet és stratégiai beágyazottságot nyer Európában,
- eközben a tagállamok megnyugtathatják saját közvéleményüket, hogy gazdasági érdekeik továbbra is védettek maradnak.
Ezen túlmenően illeszkedik az EU csatlakozási mechanizmusához is, amely átmeneti időszakokat tesz lehetővé – esetenként akár hét évig –, mielőtt a teljes integráció megvalósulna, különösen a munkaerő szabad mozgása terén.
A szakértők szerint azonban az, hogy a politikai társulás forgatókönyve megvalósul-e, valószínűleg kevésbé a reformok előrehaladásától, sokkal inkább a 2027 végére kialakuló politikai lendülettől függ, különösen a francia elnök- és parlamenti választásokat követően. Mivel Emmanuel Macron nem indulhat harmadik ciklusért, és a jobboldali irányzatok továbbra is erősek, Párizs vagy fenntarthatja jelenlegi, Ukrajna-barát álláspontját, vagy irányt válthat.
