Rekordon a vállalati fizetésképtelenség
Sosem látott méreteket öltött az állami és a magáncégek fizetésképtelensége Kínában 2019-ben, ami óvatosságra inti a külföldi partnereiket, és aggodalomra ad okot, nem vezethet-e ez dominóeffektushoz. A sanghaji DZH adatai szerint a nem fizető vállalati kötvények állománya december közepére 160 milliárd jüanra (23 milliárd dollár) nőtt Kínában, 2018-ban „csak” 120 milliárd jüannyi adósságot nem tudtak törleszteni a kibocsátók. A hatóságok ezúttal nem segítik ki a bajba jutott cégeket, hogy ne ösztönözzék a felelőtlen eladósodást, ugyanakkor a kínai gazdasági növekedés harminc éve nem volt olyan lassú, mint most, és még ennél is gyengébb lenne a helyi hatóságok finanszírozási ügynökségeinek beruházásai nélkül.
Legutóbb épp az egyik helyi vállalat, a Hohhot fizetésképtelensége okozott aggodalmat: a belső-mongóliai cég egyik lejáró kötvényét nem tudták visszafizetni decemberben. A tiandzsini nagy alapanyag-kereskedő cég, a Tewoo kötvényeinek árfolyama pedig – a társaság fizetési problémái miatt – a névérték 37 százalékára esett vissza. A Moody’s ezek után figyelmeztette a befektetőket: ne számítsanak rá, hogy a kínai állam kisegít olyan cégeket, amelyek nem fontosak stratégiailag. Azonban azt, hogy melyik cég ilyen, Kínában igen nehéz eldönteni, ehhez gyakran azt kellene tudni, hogy az adott cég fontos-e valakinek, aki döntéshozó szerepben van.
Igen nehéz belelátni a helyi állami vállalatok pénzügyeibe is. Ezeknél van a kínai állami tartozás java, nem regulált árnyékbankok finanszírozzák őket, és a körbetartozások miatt több cég is magával ránthatja a másikat. Hogy mekkora a teljes állami tartozás, azt nem is lehet pontosan tudni, 2017-re a helyhatóságok adósságát különböző források 16 és 42 milliárd renminbi közé becsülték. Mindenesetre ez többszöröse lehet a központi kormányzat adósságának. A helyhatósági adósság lejárata rövid, általában kevesebb mint három év, miközben a beruházásaik tíz évnél is hosszabb kifutásúak, és a lejárati különbség növeli a kamat- és a fizetési kockázatot – írta jegyzetében Csi Lo, a BNP Paribas szenior Kína-közgazdásza. A gazdaság egészét érintő kockázat figyelendő, de riadalomra egyelőre nincs ok, mivel a magas helyi adósság a nyugati és északi tartományokra koncentrálódik, és a teljes kínai államadósság – a hivatalos adatok szerint a GDP 51 százaléka – nemzetközi összehasonlításban még nem nagyon magas – írta a közgazdász. Az utóbbi években azonban rendkívül nagy volt az államháztartás hiánya, és a folyamat menedzselhetetlenné válhat, ha nem fékezik meg a helyhatósági adósságok növekedését – figyelmeztetett Csi Lo.
Pozitív év végi hír, hogy novemberben, három hónapnyi hanyatlás után, éves alapon 5,4 százalékkal nőtt a kínai ipari szektor profitja. Még ezzel együtt is az év első 11 hónapjában 2,1 százalékkal volt alacsonyabb a nyereség, mint egy évvel korábban. „Várakozásunk szerint az ipari profit megugrása rövid életű lesz, tekintve, hogy még mindig erős az ellenszél a növekedés számára, és nagy a bizonytalanság az amerikai–kínai kereskedelmi kapcsolatokban” – írták a Nomura elemzői.
