Indul a jegybanki keretrendszer átalakítása
A z Európai Központi Bank (EKB) a várakozások szerint monetáris politikai lépést nem jelent be, a holnapi ülést mégis rendkívüli figyelem övezi. A bank az idén jelentősen átrendezheti működését: megkezdi 2003-ban bevezetett stratégiájának felülvizsgálatát, és Christine Lagarde, az új elnök máris közzétehet fontos változásokat.
A legvalószínűbb, hogy az inflációs céllal kapcsolatban lesz valamilyen bejelentés. Az áremelkedés üteme 2015 óta jelentősen a jelenlegi cél – a 2 százalékot alulról megközelítő szint – alatt maradt, sőt 2016-ban még csökkentek is az árak. Az alacsony infláció, valamint a törékeny és gyenge növekedés negatív kamatokhoz vezetett, amit többek közt a német megtakarítók részéről sok bírálat ért. Ennek ellenére szeptemberben, még Lagarde hivatalba lépése előtt, az EKB kamatot csökkentett, és újabb gazdaságösztönző kötvényvásárlásokat jelentett be.
Németország azóta eltáncolt a recesszió széléről, de még nem világos, hogy a monetáris lazítás újabb köre kilendítette-e az eurózóna gazdaságát a mélypontról. Erre várhatóan Lagarde sem tesz majd utalást: a gazdasági adatok túlságosan ellentmondók. A stratégia részleteiből azonban megpróbálhatnak olvasni az elemzők. Hisz önmagában már a felülvizsgálat ténye is hat a várakozásokra, az EKB korábbi iránymutatása (forward guidance) elvesztette előrejelző erejét, és az vált fontossá, hogy változnak a keretek.
Lagarde a múlt hónapban még azt mondta, hogy semmi nincs eldöntve a stratégiával kapcsolatban, az azóta kiadott nyilatkozatokból és vitákból azonban az elemzők sok mindent kiolvasnak. A Bloomberg felmérésében részt vevők kilenctizede szerint a féloldalas (2 százalék alatti, ahhoz közeli) cél helyett a jövőben a bank ugyanúgy ítéli majd meg a túllövést és az alullövést: a cél szimmetrikussá válik. Az elemzők mindössze 4 százaléka nem vár semmi változást. Az előrejelzők fele arra számít, hogy a cél precízebbé is válik. (Benoit Coeure, a bank korábbi igazgatósági tagja például amellett érvelt, hogy legyen pontosan 2 százalék, körülötte toleranciasávval. Robert Holzmann, az osztrák jegybank elnöke pedig azt javasolta, hogy vigyék lejjebb a célt, és szakítsanak a negatív kamatok politikájával.) „A stratégiai felülvizsgálattal az EKB-iránymutatás drámai módon elvesztette hatását a piacra” – idézte a Financial Times Peter Chatwellt, a Mizuho kamatstratégáját. „Meglehet, hogy pusztán ennek a kettősségnek a révén az EKB szándékolatlanul szigorítja a monetáris kondíciókat. Ez magasabb kötvényhozamokhoz és erősebb euróhoz vezethet.” További lazítást azért sem áraznak a piacok, mert lehet, hogy az idén javul az európai gazdasági teljesítmény. Az EKB tegnap megjelent hitelezési felmérése nem erre utal: 2019 utolsó negyedében hat év után először csökkent az eurózóna vállalatainak hitelkereslete.
A rugalmasabb és hiteles EKB-politika hosszabb távon pozitív hatással lenne a forintra és a közép-európai devizákra – mondta a Világgazdaságnak Marek Drimal, a Société Générale stratégája. Egy ilyen változás elméletileg könnyíthetné a majdani csatlakozást az euróövezethez, rövid távon azonban a jegybank monetáris politikája, a befektetők kockázatviselő hangulata és a magyar gazdaság teljesítménye befolyásolja a forintot – tette hozzá.
