Nagyon lelassult a német gazdaság

A világ legnagyobb gazdaságai közül elsőként Németország publikált GDP-becslést 2019 egészére. A Szövetségi Statisztikai Hivatal tegnap közzétett adatai szerint a negyedik negyedévben valamelyest nagyobb fordulatszámon pörgött a gazdaság, miután alig kerülte el a recessziót. Ezzel együtt is halovány volt a növekedés az év egészében: a leggyengébb volt az előző évtized elején beütött eurózóna-válság óta. Németország az Európai Unió gazdaságának zászlóshajója, a trendjei minden más országot is befolyásolnak.

A német ipar már 2018 közepe óta válságban van, mert a világban gyengült a kereslet az ipari termékei iránt, és ezzel egy időben strukturális változás folyik a német gazdaság számára fontos autóiparban – írta az adatokat elemző jegyzetben Timo Wollmershauser, az Ifo kutatóintézet előrejelzési vezetője. Az autóipar, többek között a német és az európai politika által is szorgalmazott zöldreform jegyében, új technológiákra áll át. Csak ennek a szektornak a visszaesése tavaly háromnegyed százalékpontot vett el az ország GDP-jéből a kutatóintézet becslése szerint. A különbség a 2013-as visszaesés és a mostani között, hogy akkor egyszerre zsugorodott az ipar, valamint a fogyasztással és az építéssel kapcsolatos szektorok, recesszióba taszítva a gazdaságot. 2019-ben ezzel szemben a fogyasztás és az építések támogatták a bővülést. „Habár a foglalkoztatás növekedése lassult az év folyamán, a magánháztartások jövedelmeinek emelkedése gyors maradt. A kollektíven megállapított bérek érzékelhető növekedése, az alacsonyabb adók, valamint a magasabb nyugdíjak és a több gyermekkedvezmény növelték a vásárlóerőt” – írta Wollmershauser. Az állami beruházások szintén hajtották a belföldi keresletet: az Ifo becslése szerint ezek adták a 0,6 százalékos éves növekedés egyharmadát tavaly. Besegített a lakáshitelek növekedése is, miközben nagyot estek a jelzálogkamatok.

Az, hogy a német gazdaság valamelyest növekedett tavaly év vége felé, táplálhatja a reményeket, hogy az ország már túl van a nehezén, és csökkenti a nyomást a kormányon, hogy gazdaságösztönző szándékkal növelje a kiadásait, beadva a derekát az ezt sürgetőknek, akik nem látják értelmét, hogy az állami költségvetés ilyen körülmények között is többleteket produkáljon: tavaly a GDP 1,5 százalékát, 50 milliárd eurót. „Miközben süllyed a gazdaság, a költségvetési zenekar tovább játszik” – írta jegyzetében Carsten Brzeski, az ING németországi vezető közgazdásza, a Titanic elsüllyedéséhez hasonlítva a helyzetet.

A német gazdaság, különösen az ipar, még nincs túl a bajokon: miközben a világkereskedelmi feszültségek fennmaradnak, kritikusan nagy a nyomás az olyan nagy cégeken, mint a Volkswagen és a Siemens, hogy új, környezetbarát technológiákra álljanak át. Az elemzők a kilátásokat alig látják jobbnak a tavalyi teljesítménynél. A növekedésre a 2019-esnél alig magasabb, 0,7 százalék a konszenzusos előrejelzés. A német pártok azon vitáznak, hogyan lehetne felhasználni az óriási költségvetési többletet. Brzeski szerint rövid távú ösztönzésre nem nagyon van szükség. Ehelyett a többletet arra kellene használni, hogy felpörgessék a beruházásokat a digitalizációba, a zöldreformokba, az infrastruktúrába és az oktatásba – írta.