Örült a piac a kínai GDP-adatoknak

A kereskedelmi háborús bizonytalanság és a gazdasági szerkezetváltás miatt közel harmincéves mélyponton stagnált a kínai GDP bővülési üteme a tavalyi utolsó negyedévben. A negatív rekord ellenére ugyanakkor jól látszik, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának teljesítménye felpattant az év végén: a kereskedelmi egyezmény aláírására való spekuláció érdemben javíthatta az üzleti hangulatot.

Az utolsó negyedévben éves bázison 6 százalékkal nőtt a kínai gazdaság, a hivatalos várakozásokkal és a piaci konszenzussal megegyező mértékben. Egész 2019-et tekintve 6,1 százalékkal gyarapodott a nemzeti össztermék, ami szintén harmincéves negatív rekord. Optimizmusra ad ugyanakkor okot, hogy decemberben az ipari termelés volumene 6,9 százalékot bővült éves bázison, bő egy százalékponttal a várakozások felett. A kiskereskedelmi forgalom 8 százalékos növekedése is kissé meghaladja a piaci konszenzust, az állóeszköz-beruházások bővülési üteme pedig felpattant harmincéves mélypontjáról, 5,4 százalékos ütemben bővült decemberben. A teljes beruházási ráta azonban meglehetősen nyomott maradt egész évben. A volumen csupán 3,8 százalékkal nőtt éves bázison annak ellenére, hogy a kormányzat támogatta a piaci szereplőket a beruházásokban. Tavaly történelmi csúcsra, 2440 milliárd dollárra ért az újhitel-kihelyezések összege, az összeg érdemi része jutott a helyhatóságoknak, bár a legtöbb forrást a kis- és középvállalkozások kapták. Ráadásul ez az adat még csak a hivatalos bankrendszerhez tartozik – az országban csökken ugyan, de még jelentős méretű az árnyékbankrendszer.

Több piaci kommentár hangsúlyozta: az idei év kritikus az állampártnak, a korábbi ígéret szerint a 2020-ig tartó évtizedben megduplázzák a nemzeti összterméket. A becslések szerint az eddigi eredmények alapján idén 6 százalék körüli növekedés szükséges ehhez. Nem véletlen tehát, hogy kormányzati források a Reutersszel közölték: az idén a korábban becsült 6-6,5 százalékos GDP-növekedés helyett épp a szükséges ütemet, 6 százalékot céloz meg a kormány. Az elemzők biztosak benne, hogy bőven van a kínai gazdaságban elegendő puffer a gazdaságélénkítésre, a kormányzati források és a szakértők is az eddigi ösztönző mix folytatására számítanak: adócsökkentésre, kötvénykibocsátásokra, érdemi infrastrukturális projektekre, a likviditás bővítésére vagy épp a tartalékráta csökkentésére. A kormányzat ugyanakkor többször hangsúlyozta: nem fognak olyan óriási, átfogó ösztönzőprogramot indítani, mint a 2008–2009-es válság idején.

A kínai adat okozta jó kereskedési hangulat világszerte érződött a pénz- és tőkepiacokon, bár a pozitív hatástól nehéz elválasztani a kereskedelmi egyezmény aláírása miatti optimizmust. A vezető keleti és amerikai részvényindexek is kisebb emelkedéssel zárták a hetet. Az olaj árfolyama csaknem 1 százalékot ralizott, a kereskedők vélhetően a továbbra is kitartóan gyarapodó kínai szükségletre spekulálnak. A jüan érdemben, 0,3 százalékkal erősödött a dollár ellenében a hírek után. A kínai devizapiaci hatóság szóvivője a jüannal kapcsolatban pénteken közölte: Peking szeretne rugalmasabb devizaárfolyamot látni, hogy az jobban tudjon igazodni a piaci körülményekhez. A bejelentésnek vélhetően köze lehet az amerikai követelésekhez, Washington a múlt héten közölte: már nem tekinti devizamanipulátornak a kínai kormányt.